- Az igazat, csakis
az igazat! - Gyarmati Géza
- Mit tervez Bush? - Terebessy
Emôke
- A Kis Szent Teréz Templom
Zentán
- Az emberiség
parazitáiról... - Kindler László
- Könyvismertetô
- Az OTTHONI
Magyaroknak... - Kindler László
Az igazat, csakis az igazat! -
Gyarmati Géza
Az elmúlt 12 évben tanúi
lehettünk annak a szemérmetlen és még ma is folyó történelemhamisításnak,
melynek eszmei atyjai és gyakorlati kivitelezôi az ún. ,,56-os Intézet”
reformkommunista hangadói voltak. Számtalan, nem egyszer százezres
példányszámban jelentették meg kiadványaikat, melyek alapgondolata az volt, hogy
az 1956-os forradalmat a reformkommunisták készítették elô, ôk voltak a hôsei és
mártírjai.
A forradalmat valóban
gyôzelemre vivô Pesti Srácokról alig ejtettek szót. Az öt kivégzett kommunistát
1989-ben valósággal szentté avatták a Hôsök terén, pedig ezek a kommunisták
valójában a forradalmi kibontakozás kerékkötôi, végsô soron árulói voltak.
Ennek bizonyítására álljon
itt Gyarmati Géza Svájcban élô történelemkutató Nagy Imrérôl írt dolgozatának
néhány részlete. A dolgozat svájci és magyarországi könyvtárakban és
levéltárakban folyó kutatómunkának, korabeli újságok és rádióadások hírei,
valamint közel száz, a forradalomban résztvett személlyel folyó beszélgetésnek
eredménye.
Ideje, hogy a félrevezetett
közvélemény megismerje az
igazságot! Szerkesztôség
Nagy Imre 1896–1958
Nagy Imre 1896. június 06-án
született Kaposváron. Apja vasúti munkás, anyja uradalmi cseléd. A négy elemi
és a négy polgári elvég-zése után géplakatos szakmát tanult Losoncon.
Visszakerült Kaposvárra, ahonnan az elsô világháború idején bevonult katonának.
Az olasz frontról a sebesülése és felgyógyulása után átkerült az orosz frontra,
ahol ismét megsebesült és fogságba esett.
Szibériában megismerte a
bolsevik eszméket, majd 1918-tól a hírhedt Vörös Gárdában fegyverrel a kezében
harcolt a fehérek ellen. A bolsevik pártnak 1918 és 1920 között lett a tagja.
Mindenestre ezekre az idôkre tette Edvard Radszinszkij orosz történész az
eseményt a cári család sortüzek általi lemészárlásáról. A történész szerint a
fegyveresek között volt egy Nagy Imre nevezetű magyar, akit mint a késôbbi
1956-os magyar felkelés vezetôje azonosított. (Ezen állítását ismereteim
szerint még nem cáfolta meg és nem vonta vissza.)
1921-ben visszajött Magyarországra, ahol
a csendôrség állandóan figyelte, kisebb nagyobb megszakításokkal három évet ült
börtönben. 1927-ben, újbóli büntetése és szabadulása után illegalitásba, Bécsbe
majd Moszkvába vonult.
A fegyverforgató idôk után
következtek az úgynevezett ,,tisztogatások”. Kun Béla például beleveszett. Nagy
Imre nem, mert szükség lehetett a ,,VOLOGYA” fedônév alatti besúgásaira.
Legalábbis erre a következtetésre jutott Johanna Granville amerikai professzor
Moszkvában a Kommunista Párt és a külügyminisztérium levéltárában tett kutatása
után. Szerinte ,,VOLOGYA” 1933-ban önkéntesen ajánlotta fel szolgálatait a
szovjet titkosrendôrségnek. A KGB levéltárnok szerint tizenötre tehetô azok
száma, akiket likvidáltak vagy börtönben pusztultak el ,,VOLOGYA‘ be-súgásai
alapján. Összesen kb. 150-re tehetô az átadott nevek száma.
Az NKVd-s fônökei írták
,,VOLOGYÁRÓL”: ...,,kiváló ügynök”, ...,,nagy kezdeményezési képességet
mutat”...valamint ,,meg tudja nyerni az emberek bizalmát”.
1939 és 1944 között a moszkvai rádió
magyar nyelvű szerkesztôje volt.
1944-ben közvetlen
Sztálinhoz jutott el az elôterjesztés, melyet Nagy Imre közreműködésével is
készítettek a majdani magyarországi kormányalakítással kapcsolatban. A magyar
kérdésben tehát Sztálin elsôszámú bizalmasai közé vette.
1944. november 4.-én
visszatért Magyarországra a Vörös Hadsereggel mint a MKP vezetôségének a tagja.
Sztálin bizalma és küldetése nélkül nem kapott volna ilyen magas beosztást.
Elsôként jött tehát a Sztálinizmus szálláscsinálójaként Rákosival, Gerôvel,
Farkas Mihállyal, Révaival és Vas Zoltánnal vállvetve. Szomorú évtizedek
követték minden rendelkezésüket és törvényüket, ôk voltak a hírhedt hatos (nem
négyes) fogat.
Debrecenben tagja lett az
Ideiglenes Nemzetgyűlésnek, mely a földművelésügyi tárcával bízta meg. 1945-tôl
tagja
az MKP majd az MDP központi
vezetôségének és a Politikai Bizottságnak.
A karrierje a továbbiakban:
belügyminiszter a Tildy majd a Nagy Ferenc kormányban, ezután az Országgyűlés
elnöke és a Dobi kormányban élelmezési miniszter, majd begyűjtési miniszter.
Volt is éhség és padlássöprés.
Marakodásuk eredményeképp
1949-ben kitették a Politikai Bizottságból, ahova 1951-ben visszavették:
1952-ben a Rákosi-kormányban miniszterelnök helyettes! 1953-ban Sztálin halála
után a miniszterelnöki székben találta magát...
1953-ban a politikai
életben, a diplomáciában Moszk-vának már nem volt érdeke ezekután
Jugoszláviával és Titoval szemben az addigi útszéli hangot továbbra is
alkal-mazni. A Moszkvából elrendelt enyhülési folyamat emelte a miniszterelnöki
székbe. Semmi esetre sem egy belpolitikai jobbrafordulás.
1955 januárjában Rákosival
Moszkvába utazik az SZKP elnökségéhez, ahol igazát véli keresni a párt elsô
titkárával szemben. Az SZKP elnöksége elsôsorban Rákosinak ad igazat, és Nagy
Imrét elmarasztalja. Ezzel tulajdonképpen megkezdôdött Moszvában a magyar
kommunisták egymásnak ugratása.
1955. április 14.-én
kizárták a Politikai Bizottságból, a Központi Vezetôségbôl és annak
Titkárságából. Négy nap múlva felmentették miniszterelnöki megbízásából. 1955
decemberében kizárták a pártból is. Nagy Imre visszavonult és várt.1956
tavaszától sokan felkeresték. Többek között a Petôfi-Kör vezetôi is.
Magyarországon állomásozó,
szovjet csapatokat 1956. nyarán már felkészítették bizonyos közelgô rendzavarás
elfojtására. Szuszlov ebben az idôben, amennyire csak lehet, még tovább szította
az ellentéteket az MDP-ben. Mikojan például Rákosi helyett Gerô Ernôt nevezte
ki elsô titkárnak. A magyar pártvezetôket Moszkva ahol csak tehette, külföldre
rendelte különbözô indokokkal és elfoglaltsággal, Rajk László újratemetése
(1956. okt. 6.) már magán hordozta egy puccs kirobbantásának a jegyeit.
A forradalom okt. 23-án este a rádiónál
kezdôdött. Nagy Imre megszakította a várakozását, és a párt szolgálatába állt. A
párt hívta és ô engedelmeskedett. Igazi moszkovita, sztáli-nista, diktátori
gyakorlatát igazoló statáriumával megkezdte ádáz harcát a magyar szabadság
ellen.
Nagy Imre a szélsebesen
Budapestre látogató Mikojan és Szuszlov utasításait vette és kivitelezte. Igaz
fogadta a különbözô küldöttségeket is. Ezek beszámolóit, jelentéseit
maradéktalanul továbbította a két szovjet pártfônöknek, Szerovnak, az ÁVH
alakulatainak, a Katonai Bizottságnak stb. A szabadságharcosok mit sem
sejtettek Nagy Imre e kétlaki ártalmasságáról. Október 30-án a Moszkvába
akkreditált USA nagykövet már jelentette Washingtonnak, hogy Nagy Imre csal.
Tehát mást mondott a rádió nyilvánossága elôtt és mást cselekedett a háttérben a
kommunista hatalom megtartásáért. A Szovjetunióban szerzett rádiószerkesztô
gyakorlata most sokat segített neki a ma-gyar tömegek és a nagyvilág
félrevezetésében. Például kilátásba helyezte a tárgyalásokat a szovjet csapatok
kivonásáról, ha helyreáll a rend. A tömegek ezt elhitték, és számítottak rá. Nem
tudni azonban, hogy kivel kezdte volna a tárgyalásokat, mert a szovjet vezetés
ilyesmirôl nem tudott. Az alattomos blöfföt Mikoján és Szuszlov jóváhagyták és
kész. Rájuk nézve ez nem jelentett semmit.
Október 28-ig Nagy Imre tett
ugyan látszólagos engedményeket, de valóban csak követni tudta az eseményeket.
Mindez megszűnt ezen a napon. Ettôl kezdve, beszélhetünk a fordulat napjáról
is. Átvette a diktátumot az események felett. Ennek elôzménye Zsukov marsall,
aki okt. 27-én Moszkvában kiadja a felkészülési parancsot a november 4-i
támadásra. Ezt a támadást illetve ennek zavartalan felfutását volt hivatva
biztosítani, fedezni Nagy Imre fegyverszüneti bejelentése. Eltüntetni az
ellenséget a tömegek szemei elôl. Miközben a fegyverek leadásáról beszélt és a
békés munka felvétele mellett agitált, a szovjet sereg csak özönlött be az
országba. Elfoglalták szép csendben a repülôtereket, körbefogták a városokat,
laktanyákat és kulcsfontosságú területeket. Ebben a helyzetben a Varsói
Szerzôdés felmondása kizárólag a tömegek félrevezetésére szolgálhatott. A
semlegesség bejelentése pedig önmagáért beszélt és beszél ma is. Semlegesek
lettünk volna Nagy Imre szerint, ha szovjet csapatok nem hagyják el
Magyar-országot?
A Varsói Szerzôdés
felmondása, a semlegességi nyilatkozat és a fegyverszünet bejelentése
nyugtatótag hatott a magyarokra. Tehát Nagy Imre tökéletesen falazott a Vörös
Hadseregnek. Különösen 1956. okt. 28-a után, úgy nov. 4-én. Egy teljesen
felkészületlen országot rohantak le közvetlen közelbôl, belülrôl.
Nagy Imre testi, fizikai
épségét, biztonságát a szovjet vezetôk (pl. Hruscsov) a budapesti jugoszláv
nagykövetség épületében látták biztosítva a második nagy katonai csapás (1956.
nov. 4.) idejére. Mindezt Hruscsov és Titó elôzetesen megszervezte,
megbeszélte. A nagykövetség ennek megfelelôen bizonyos személyeket már napokkal
elôbb értesített a közelgô vészterhes napokról és meghívta ôket a követségre.
Mielôtt bekövetkezett a jelzett szovjet támadás, a követség telefonon felhívta
és beszállította az illetôket gépkocsival a követségre. Köztük Nagy Imrét is.
Menekü-lésrôl szó sem lehetett, mert nem üldözte és nem bántalmazta ôket senki.
A követségre érvén írásba
foglalta lemondását a minisz-terelnöki tisztségérôl. A vérontás mielôbbi
megszüntetése és egy békés kibontakozás érdekében indokolta meg sajátkezűleg
papírravetett visszalépését. A lemondás Dér Ferenc könyvében került a
nyilvánosság elé.
1956. nov. végén erôszakkal
Romániába szállították. 1957-ben titokban Magyarországra visszahozzák, és sok-
sok tanakodás után 1958 januárjában bíróság elé állítják. A kihallgatások során
mindvégig jó kommunistának és szovjetbarátnak tartotta magát. Semmiféle bűnt nem
ismert el. A forradalmat és szabadságharcot nem vállalta fel. 1956 okt. 23 és
nov. 4.-e között kizárólag a párt utasításait fogadta el, és hajtotta végre.
Együttműködött a legfelsôbb pártvezetéssel, akikkel mindent megbeszélt, akikkel
mindenben egyetértett, és akik vele szintén egyetértettek. A párt és a
Szovjetunió érdekeiért cselekedett.
A per 1958. júniusában
kezdôdött, a legnagyobb titoktartás mellett. A per kezdetén Nagy Innre másik két
társa, Szilágyi József és Losonczy Géza holléteután érdeklôdött. A válasz nem
volt kitérô, a tényeket közölték a jelenlévôkkel. Losonczy meghalt, Szilágyit
pedig haíálraítéiték és kivégezték. Eddig a pillanatig Nagy Imre nem nagyon
vette tragikusan a helyzetét. Ettôl kezdve sem esett kétségbe, mert a Moszkvából
1944-ben a Vörös Hadsereggel hazatértek közül még senkit sem végezték ki bírói
ítélettel. Ezenkívül semmit nem tett olyat, ami a vádiratban állt. Ellenkezôleg,
egy nagyon is kritikus pillanatban, egy teljesen szétzilált MDP mellett végig a
kezében tartotta a hatalmat. Igaz, itt-ott már hamiskártyás módszereket kellett
bevetnie. A szovjet sereg november 4-e után sokkal többet vesztett volna minden
téren, ha Nagy Imre nem altatja el a magyarok éberségét okt. 28-tól kezdve a
második támadásig. Ennek ellenére Nagy Imrét halálra ítélték, és kivégezték.
Halálában sem hagyták
nyugton. Egykori elvtársai, barátai még a holttestével sem bántak emberi módon.
Temették ide, temették oda, temették így, és temették úgy. Családjának,
rokonainak a rendszerváltáskor adták ki földi maradványait. Nem került most sem
a meghitt családi kriptába. Egy másik kommunista csoportosulásnak volt rá
szüksége a Hôsök terén. A siker- és karrierhajhászás nem áll meg még a
csontvázak elôtt se. Elô- vagy háttérnek kellett az ünnepségre. Majd onnan
családja messzemenô egyetértésével eltemették a valamikori ellenségei, a
szabadságharcosok közzé.
Hát akkor oda vele. Ha a
siker a cél, akkor a cél mindent szentesít.
A beszolgáltató minisztert,
a magyar egypártrendszer szálláscsinálóját, a halálos ítéletet jóváhagyó átlag
alatti politikust, ,,Vologyát” a besúgót, az önkéntes vöröskatonát az 1956-os
szabadságharcosok közé temették, akikre statáriumot hirdetett. Ehhez nem kell
kommentár.
Gyarmati Géza
-
Mit tervez Bush ?
- Terebessy Emôke
-
- 2002. február 18.
- Egy éve már, hogy G.W. Bush fônök a Fehér
Házban. Mit tervez még? Az amerikaiak, kik ôt választották, a világon a
legcsodálatosabb embernek tartják. Honnan ered ez a nagy szeretet, vagy
csodálat?
- Amerika a II. világháborút bravúrosan
megnyerte, de azóta csak vereségeket, kompromisszumokat könyvelhetett el.
Elvesztette szövetségesét Kínát is, fiasko volt Korea, Kuba, Vietnám, Irán,
Szomália.
- Bush számára Afganisztán tönkrebombázása
(szerintük felszabadítása) elégtétel volt a felsorolt kudarcok után. Ezt a
nagy gyôzelmet talán a háttérbôl látják így, (legfeljebb az afgán nôknek
lehetett az!). Meggyôzôdésem, hogy az amerikai népnek egyáltalán nincs
áttekintése, mibe is sodorta be az elnök államát, mikor a terror ellen
megindította háborúját.
- Bush most a Philippinektôl-Algériáig keresi
a terro-ristákat. Egy évvel ezelôtt még sokan kinevették a texasit, aki a
mikrofon elôtt elég együgyű beszédeket mondott. Megváltozott volna?
- Nem hiszem. De tanácsadói jó munkát
végeztek. Az elnök rá van szorulva tanácsadóira, mert politikai téren
külfölddel egyáltalán nincsenek tapasztalatai. Még nem tudjuk, milyen irányba
fog fejlôdni? Mit tanácsoltak mi-niszterei és milyen irányba befolyásolják a
jövôben?
- Állítólag Condoleeza Rice asszony a
legérdekesebb kulcsfigura a háttérben, akire hallgat az elnök.
- A világbékét leginkább a két atommal bíró
nagyhatalom fenyegeti. Az elnök szeretné a pakisztáni diktátort, Musharad-ot
mindenkép hatalmon tartani, mert nélküle ott egy újabb izlámkáosz törne ki, s
hiábavaló lett az egész eddigi ,,rendcsinálás” az USA részérôl ott.
- Az elnök jó kapcsolatban szeretne maradni
Indiával, és Kínával is, bár utóbbi nagy gondot okoz Amerikának. Ezt Bush is
jól látja.
- Valójában provokáció Kína kapuja elôtt
amerikai kato-nai bázisokat létesiteni. Az egész világ látja ezt, csak éppen
az okosnak mondott Bush nem látja ezt?
- Kínát most az US két oldalról is
(Üzbegisztan és Taiwan) felôl kémtechnikájával ellenôrizheti. Háttérben ott
vannak az oroszok is! Politikailag nézve, bármely percben kirobbanhat egy
újabb háború.
- Valójában Busht ezen a területen csak a
földgázolaj gazdagsága érdekli. Ezze1 nagy veszedelemnek teszi ki államát. A
többi állam is fegyverkezik! Csodálatos (és ostobaság!), hogy Bush olyan
államokkal is egyeséget köt, mint Üzbegisztán, mely állam vezetôsége
mindennek mondható, csak demokratikusnak nem! Az elnök az emberi jogok
védelmében lép fel, de közben épp olyan államokkal szövetkezik, kik ezt a
jogot lábbal tiporják! (Pakisztán, Saudi-Arábia)
- Béke-közvetítônek sem mondhatói ezen a
téren: NULLA! Rezdülés nélkül nézi mi történik a ,,Szent Föl-dön” mikép
pusztítják izraelik a palesztinokat, vagy azok az izraeliket. Nem akar ott
békét? De! – csak feltételhez köti, mégpediglen úgy, hogy a békefeltételek
IZRAELNEK kedvezôk legyenek. Palesztina nem érdekli, azt nem segíti, viszont
Izraelt támogatja fegyverekkel és pénzzel is.
- Egyelôre Európa nem tartozik (hála
Istennek!) érdeklôdési körébe.
- Putinnal baráti kapcsolatot épít fel, de
azért ott is szem elôtt tartja az orosz földgázolaj területeket! Putin
viszont ázsiai turbánosokkal szövetkezik az elnök háta mögött. Jeligéjük:
Ázsia az ázsiaiaké, vigyázzunk, nehogy Amerika végleg megvesse lábát Ázsiában.
- Az angolok együtt dolgoznak Bush-sal,
szépen, hűségesen mint a II. világháborúban.
- Rossz a gazdasági helyzet Amerikában. Az
egyesült Európától félnek, hogy kiszorítják ôket a piacról talán ezért
erôltetik, hogy Törökországot minél elôbb az EU-ba felvegyék, ezzel is
nehézséget okozhatnak Európa gazdaságának, fôleg Németországnak. Bush
igyekszik rakétaüzemeit, s rakéta elfogó fegyvereit szaporítani. Minden
háború fejleszti a technikát, az újabb öldöklô fegyverek gyártására való
buzdítás jutalommal jár. Ezek érdekében hatalmas, költséges kutatásokat
folytat. Ezek nélkül nem lennének sugármeghajtású repülôgépek, se
atomenergiánk!
- Az USA ráállt a fegyvergyártásra,
tapasztalati ezen a téren vannak, gazdasági helyzete megerôsödik.
- Mr. Bush érdeme?
- Kérdés, melyik oldalról nézzük? Az elôzô
elnökökhöz viszonyítva, eredményes a taktikája. Bush már meg sem kérdi
szövetségeseit, maga dönt. A NATO jóformán az USA politikai eszközévé vált.
- Ha ezt az egyedüli világuralmat
végérvényesen fenntartja, nagy hibát követ el! Ha a következô lépése Irak
lesz, még az öreg Henry Kissinger is hibának minôsítette.
- Irak? Egy újabb Golf-háború?
- Úgy néz ki, Washingtonnak ez a célja.
Hallottuk, mikor az elnök megfenyegette Irakot, ha ha bakterológiai
fegyvereit tovább gyártja majd meglátja, mi következik abból...
- Az iraki támadás kétségkívül kétes
kimenetelű lesz, mert abba IRÁN is hozzá fog szólni... Az oroszok sem
örülnének, ha amerikaiak Irakot tönkrebombáznák! (Lehet, mire e sorok
nyomdafestéket látnak már hullanak az USA pusztító bombái?)
- D. Rooswelt mondását idézem:
- ,,A politikában semmi sem történik
véletlenül. Ahogy történik, úgy is volt tervezve!”
-
-
-
A Kis Szent Teréz Templom Zentán
-
- Rövid ismertetés:
- Zenta egy több mint 23.000 lakosú,
többségében ma-gyarlakta mezôváros a Tisza partján. A magyar lakosság
többnyire katolikus, a kb. 5000 szerb pedig pravoszláv (ortodox).
- A községnek van öt katolikus és egy
pravoszláv plébániája. Két magyar-katolikus plébániának sajnos nincs temploma,
csak a plébániaépületben gyülekezünk egy erre a célra kialakított teremben.
- A központi plébánián, az ötvenes években a
kommunista hatalom lebontotta a félig felépült Szent István plébániatemplomot,
amelyet bazilika méretűre terveztek. Így a mai napig Zenta központjában a
katolikus templom helyén egy park van.
- A mi plébániánk (Kis Szent Teréz) 1913-ban
alakult a napszámosok, vályogvetôk, gyékény- és kosárfonók nagyon szegény,
külvárosi területén. Elôször az iskolában gyülekeztek misére, majd 1924-tôl a
plébániaépületben, egy teremben. Ezt bôvítettük ki 1975-ben. A templomnak
ki-hagyott téren azonban a kommunista éra idején nem engedélyeztek templomot
építeni.
- A változás után, a magyar önkormányzat
felkínálta, hogy Savoyai Jenô (Eugen de Savoya) által a török hódítók elleni
gyôztes zentai csata 300 éves évfordulójára, építsünk egy emléktemplomot, ami
egybe plébániatemplomunk is lesz. Ez az évforduló egybecseng Kis Szent Teréz
halálának évfordulójával, így plébániánk is jeles évfordulóval kezdte az
építkezést.
- 1997-ben ünnepélyesen letettük az
alapkövet, és a helybeli hívek adakozásából, áldozatos munkájával, és fôként
külföldi barátaink támogatásával eljutottunk a mellékelt fényképen látható
állapotig, vagyis a kupolatetôk feltételéig.
- Most nagyon szükséges lenne az eddig
felhalmozódott adósságaink kifizetése és a munkálatok befejezése. Mestereink
nagyon áldozatkészek voltak, mert nem hagy-ták darabban a tetôt, annak
ellenére, hogy a mai napig nem tudtuk kifizetni az egész elvégzett munkát. Be
kellene fejezni a tetôablakokat és a csatornákat is, lehetôleg még az idén,
mivel így az idô kikezdheti a tetôt. Ehhez még kb. 50.000 DM-re lenne
szükség.
- Plébániánk kb. 8000 hívôt számlál. Szükség
van egy tágasabb templomra, mert a mostani terem sem alap-területében, sem
légköbméterében nem felel meg. Gyakorlatilag alig tudunk ünnepségeket vagy
nagyobb plébániai rendezvényt szervezni. Éppen ebben az utóbbi tíz évben a
háború miatt népünk annyira lesze-gényedett, hogy önerôbôl egyhamar nem tudjuk
befejezni a templomot.
- Ezért segítséget kérünk külföldi
barátainktól. A leg-kisebb anyagi támogatás is segít rajtunk.
- A plébánián sok és különbözô tevékenység
folyik. Az említett tíz év háborús viszontagságaiban a karitatív munka az
egyik legerôsebb tevékenységünk. Minden nap 420 egytál ételt adunk, fôképp
iskolás gyerekeknek. Nyolc éve
- folyamatosan osztunk gyógyszert a rászorulóknak. A
ruha, cipô, tűzifa, iskolai felszerelés biztosítása a legelesetteb-beknek, már
évek óta szinte rendszeres akció.
- Idôs- és beteglátogató illetve ellátó
csoportunk is erôs. Harminc aktivista kb. 50 beteget látogat rendszeresen.
Most van folyamatban a tanyai, kb. 15 kilométeres körzetben szétszórtan élô
idôs, elhagyott földművesek látogatása és ellátása.
- Szinte ingyenes német nyelvoktatás van az
iskolások részére. Az iskolában is többnyire német és angol nyelvet tanulnak
a gyermekek.
- Szeretnénk plébániánkat zarándokhellyé
alakítani, és tervben van egy 120 fôs diákkollégium felépítése, olyan
középiskolások részére, akik a szórványvidéken nem tud-nak anyanyelvű
középiskolába járni.
- Közben keresztény nevelést, tanuláshoz
segítséget, kultúr- és irodalmi formációt is kapnának.
- A templom már elsô terveitôl kezdve úgy
épül, hogy egy ilyen lelkipásztori központ része legyen. A három kupola három
nagy teremre bontható. A középsô egy 100 férôhelyes templom marad, a másik
két oldalsó pedig egyenként külön bejárattal, elôkészítô helyiséggel és
szanitáris központtal, 200 ülôhelyes teremmé alakítható, különbözô
programokra. A tervek szerint ez lesz egyben a kollégium díszterme is.
- Minél elôbb sikerül befejeznünk és
rendeltetésére átadnunk a templomot, annál hamarabb tudjuk a kollégium
építését és megszervezését elkezdeni. Népünknek, katolikusságunknak nagyon
nagy szüksége van ezekre az intéz-ményekre, hogy megmaradjon, és párbeszédet
tudjon folytatni a keleti világgal.
- Kérjük, ha van rá lehetôség, segítsenek a
templomunkat befejezni, vagy befejezése felé lendíteni az építkezést.
- A bankszámla Magyarországra szól, a
Fôesperes úr nevére, mert nálunk, Jugoszláviában a bankok még mindig
bizonytalanok, és a háborúban elkobzott pénzt sem adták vissza.
-
- A bankszámla száma:
- Nagy József HYPOVEREINSBANK
- HUNGÁRIA RT. BUDAPEST 6204330701
- Ha a templomépítésre segélyt utalnak át,
kérjük, egy kis levélben értesítsenek minket a következô címre:
- Nagy József United Hungarian Fund József
Attila
- 48 P.O. Box 16142 YU-24401 Senta
Cleveland,
- OH 44116-0142
-
-
Elôre is köszönjük a segítséget! Isten fizesse meg !
Az emberiség parazitáiról... -
Kindler László
Tehát azokról a
parazitákról van szó;
– akik az eddigi
tevékenységükkel, a történelem tanúsága szerint, mindenütt a fennálló
rendszerek, társadalmak pusztulását okozták,
– akik túlságosan
elszaporodva, megsemmisítik a befogadó nemzet erkölcsi értékeit,
– akik tönkre teszik a
becsületes keres-kedelem alapjait,
– akik kigúnyolják és lenézik
bármely nemzet kultúráját, vallását,
– akik átalakítják a Jézus
alapította ere-deti keresztény vallás igaz Istenét, és a szeretetrôl szóló
erkölcsi tanításait,
– akik elkülönítik magukat a
befogadó nemzettôl és az ország érdekeitôl,
– akik elszigetelik magukat
politikailag és vallásilag a befogadó ország lakosságának szemléletétôl,
– akik államot alkotnak
bármely ország társadalmában,
– akik így kiközösítik
magukat a befogadó ország társadalmából,
– akik korunkban a POLITIKA –
GAZDASÁG – TUDOMÁNY – OKTATÁS -BANK – IPAR – KERESKEDELEM – MŰVÉSZET –
RENDÔRSÉG – HONVÉ-DELEM – HÍRKÖZLÉS területén csak azért törnek a vezetô
állásokra, hogy ott a saját érdekeik szerint befolyásolják azok működését,
– akik a vezetô állásokon, és
gyakorlatilag már a kezükben lévô pénzen keresztül akarják megtartani az ô
saját anyagi- és erköl-csi érdekeiket szolgáló hatalmat a befogadó ország
nemzete felett,
– akik a pénzükkel és ezen
keresztül a kezükbe került hatalommal elpusztítják mindazokat a nemzetüket
féltô hazafiakat, akik észreveszik és szóvá teszik az ô nem-zetellenes
tevékenységeiket,
– akik a fent említett
területeken – és azok közül egyet, a HÍRKÖZLÉST kiemelve – a rádió – TV –
nyomda – újság – könyvkiadás – posta, és minden más hírközlô szerveken,
keresztül irányítják és az ô saját érdekeik szerint befolyásolják, agymossák
az illetô nemzet politikai és vallási szemléletét napjainkban.
Mindezeket a több mint 200
évvel ezelôtt elhangzott franklini észrevételeket és figyelmezetéseket ma,
Magyarországon is figyelembe kell vennünk, ha el akarjuk kerülni az amerikai
társadalomra vonatkozó és arra említett veszély kialakulását a ma-gyar
társadalomban most, a 2002. évi sza-bad választások elôtt és után, hogy
szabadságban élhessünk. Ha most nem korlátozzuk ezeknek a parazitáknak a
jövendô szerepét a magyar társadalomban, és ha most nem szorítjuk megfelelô
keretek közé ezeknek a rajtunk élôsködni akaró para-zitáknak a tevékenységét,
akkor bizony nem csak a jövôben, hanem már a napjainkban is agyon dolgozhatjuk
magunkat az ô anyagi hasznuk érdekében, és azért, hogy ezek a paraziták a
kezeiket dörzsölve, számolhassák majd a magyar nemzet munkájából eredô
hasznukat.
Csak úgy, mint ahogy a
történelem tanúsága szerint ez bekövetkezett minden olyan országban, ahol ez a
korlátozásuk nem történt meg. – amint felismerhetôkké válnak ezek a paraziták a ma-gyar
társadalomban, azonnal és örökre ki kell tiltani ôket a magyar társadalom
minden vezetô helyérôl.
Ez NEMZETVÉDELEM a
magyarság számára!
2002. januárjában
Üdvözlettel:
Kindler László
- Könyvismertetô
-
- Milyen faji, biológiai, élettani tulajdonságokkal
rendelkezik a magyar-ság? Melyek a magyar faj más fajokétól eltérô fizikai,
lelki készségei? Veszé-lyezteti-e a magyarság megmaradását a vérkeveredés, a
vegyes házasság, az asszimiláció? Milyen egészségügyi és családvédelmi
intézkedésekkel biztosítható az egészséges népszaporulat Kárpát-Európában?
- Ezekre a sorsdöntô kérdé-sekre válaszolt az
orvostudo-mány, a népélettan, az eugenika és a statisztika eredményeinek
ismertetésével Székelyföld szülöttje, Doros Gábor (1892-1980) budapesti
fôorvos és egye-temi tanár, a bôr- és nemi beteg-ségek kutatója. 1945-ig
számos cikke, tanulmánya jelent meg a magyar faj- és családvédelem
feladatairól, a népszaporodás fel-tételeirôl és védelmérôl, a gyermekhiány
történelmi kialakulá-sáról, a házassággondozásról, az egyke és a nemi
betegségek elleni küzdelem módszereirôl. Család- és fajvédelmi tanulmányait
1945-ben az ,,Ideiglenes Nemzeti Kor-mány” bezúzásra ítélte, éppen úgy, mint
1944-ben kiadott fô művét, ,,A magyarság életerejé”-t.
- Doros Gáboron kívül soha senki nem írt a
magyarság antropológiájáról, eugenikájáról tudományos igényű munkát. Míg
Né-metországban Hans F. K. Günther írt hasonló tanulmányokat (a görögök,
rómaiak, németek és a zsidók fajké-pérôl), addig Magyarországon egyedül Gáspár
János ,,Fajismeret”-e (1928), Kausz János ,,Az emberfajok élete és jövôje”
című tanulmánya (1928), valamint Méhely Lajos írásai foglal-koztak érdemben a
fajvédelem céljaival. De a Kárpát-medence ma-gyarságának faji összetételérôl
csak ô tudott írni enciklopédikus munkát. A közkézen forgó kézikönyvekben a
fajtudomány szinte egyetlen magyar képviselôjének tekintett Bartucz Lajos-sal
ellentétben világosan tisztázta a faj fogalmát. Felfogása szerint a faj
nem-csak antropológiai, élettani és biológiai sajátosságok összessége, hanem
mindezekkel együtt lelki-szellemi egység is. Ez az, amit korunk materialista
kézikönyvei és katedrái makacsul tagadnak. Ma ugyanis az antropológusok
reszketnek az ember esetében a ,,faj” szónak pusztán a kimondásától is, nem is
szólva a faji tulajdonságok különbségeinek kimutatásáról. Doros Gábor számára
nem volt a faj fogalma ,,senki földje”: a nemzetnevelés értékhordozó
kategóriái közül ezt tekintette elsônek.
- Nem lehet eléggé méltatni ezt a hatalmas
művet: belôle megismerhetjük a magyarság páratlanul gazdag fizikai, szellemi
és lelki tulajdonságait, amelyek következtében a kultúra- és
birodalomalkotásra képes fajok közé sorolandó. Ezért műve nélkülözhetetlen
mindmáig mind az oktatásban, mind az ismeretterjesztésben.
-
- (A kötet megvásárolható vagy postai utánvéttel
megrendelhetô kiadójánál:
- Gede Testvérek Bt.
- 1385 Budapest 62, Pf. 849.
- Tel.: 349-4552
- Ára: 3000 Ft. – és minden jobb
könyvesboltban.)
-
Ifj. Tompó László
-
Az OTTHONI Magyaroknak... -
Kindler László
-
- ...hogy még idejében tanuljanak az 1994-es választáson
elkövetett hibákból
-
- A szocializmus politikai-gazdasági és
erkölcsi bukása után megtartott 1994. évi szabad választás eredményének káros
hatásáról a napjaink politikai- gazdasági- és erkölcsi helyzete ad szomorú
bizonyítékokat Magyar-országon. De errôl ne panaszkodjon senki sem... Szabad
választás volt!
- Ezzel a választási eredménnyel, a világ
által 1956-ban megcsodált büsz-ke és hôsies magyar nemzet az öntudatra ébredt
nép, a nemzet színvonaláról 1994-ben vissza, süllyedt a kommunisták által 40
év alatt kialakított ,,nép” színvonalára.
- És egy néppé süllyedt nemzetnek nincs
nemzeti jövôje.
- De van jövôje a szocialzmus politikai-
gazdasági- és erkölcsi bukása után megtartott szabad választás eredményeként
nemzetté felemelkedett szlovák, román. és szerb népnek!
- De az ô választásuk eredményként, nemzeti
kormány és nemzeti érzelmű társadalmi rendszer alakulhatott ki náluk, amelynek
a vezetô állásait mindenütt nemzeti érzelmü, sajátvérű hazafiak töltik be, és
nem kommunisták!
- Ezért lehet, a szlovák nemzeti kormány célja, a
Nagy-Szlovákia kialakí-tása, amelynek déli határa Budapestnél van! – a román
nemzeti kormány célja, a Nagy-Románia kialakitása, amelynek nyugati határa a
Tiszánál van! – és a szerb nemzeti kormány célja, a Nagy-Szerbia kialakítása,
amelynek északi hatra Szegednél van!
- Csak a magyar kormánynak NINCS nemzeti
célja a szocializmus bukása után, a Nagy-Magyarország helyreállítása!
- Még csak beszélnünk sem szabad a 4 millió
magyar testvérünk fel-szabadításáról és az országunk terülele KÉTHARMADÁNAK a
vissza-szerzésérôl!
- Még csak beszélnünk sem szabad a FELVIDÉK,
ERDÉLY, és a DÉL-VIDÉK visszakövetelésérôl! Sôt! Ezekrôl a területekrôl
ÖNKÉNT mondott le a törvényesen megválasztott kommunista kormányunk!
- De hát hol követte el a hibákat a magyar
nemzet, hogy ez a kényszer-helyzet kialakulhatott hazánkban?
- l. A szocializmus politikai bukása után a
nemzeti érzelmű jobboldali pártok nem egyesültek azonnal, hogy erôsek
legyenek, hanem a politikai és vallási ellenségeink sugallatára sok pártot
alapítva, szétforgácsolták a nem-zeti erôinket, és így 1994-ben, a szabad
választás eredményeként, a kommunisták gyôzhettek.
- 2. A szocializmus gazdasági bukása után, nem
váltotta le azonnal a kommunistákat a vezetô állásokból, és így azoknak volt
idejük, hogy kapita-listákká alakulhassanak át, és így megtarthassák a
hatalmat a vezetô állásokon keresztül az országban.
- 3. A szocializmus erkölcsi bukása után nem
magyar nemzeti szellemű oktatás vette át a nemzetünk vallás-erkölcsi vezetését
a lelkek nemzeti szellemben történô nevelését, hanem a nemzetközi kozmopolita
klikk kezébe került a vallás-erkölcsi nevelési, tájékoztatási, oktatási
hatalom.
- Mindebbôl láthatjuk, hogy a napjainkra
kialakult rossz politikai- gazdasági- és erkölcsi helyzetünknek csak magunk
vagyunk az okai, mert ezt magunk készítettük elô az 1994-es választással.
- Hát legalább utólag tanuljunk ezekbôl a
hibákból, hogy a következô országos választáson – most 2002-ben – ne
követhessünk el hasonló hibá-kat, hanem egy erôs nemzeti egységbe tömörülve,
végre már igaz nemzeti kormányt és nemzeti érzelmű társadalmi rendszert
hozhassunk létre!
- Magyarok! Az Isten szerelmére! Fogjatok már
össze, magyar NEMZE-TI és VALLÁSI egységben, mert különben ELVESZTEK!
-
-