A kommunisták
kölcsönei nyomják a magyar népet
A
kormánykoalíció tizenkilenc, az ellenzék egy híján
húsz.
Miért fojtogatja az országot a hiány, immár tizenöt
éve?
Lózungok, szólamok, számmisztika, szemfényvesztő
számparádé, szétfolyó vita jellemzi a költségvetést.
Tizenöt éve így zajlik ez már a Magyar
Országgyűlésben.
Ha a jó költségvetést felüti a választópolgár, akkor
az átlátható, közérthető, részletes, a korábbi
évekkel összehasonlítható, és alkalmas a kormány
elszámoltatására - ezek a költségvetés kötelező
elvei. A tisztességes költségvetésnek része a pontos
vagyonkimutatás, a hosszú távú kötelezettségeket
elszámoltatható módon tartja nyilván, az adósság
szerkezetét mindenki számára közérthetően, világosan
mutatja be.
Az idei törvényjavaslat sem felel meg ezeknek az
elveknek, ezért enged teret a számmisztikának, a
lózungoknak és a szétfolyó vitának. Így lesz a
kormánykoalíció tizenkilenc, az ellenzék egy híján
húsz.
Csak a lényegről nem beszélnek: miért fojtogatja az
országot a hiány, immár tizenöt éve?
Nincs mire várni. Első
lépésként ezért nyújtottam be az alábbi módosító
javaslatot a 2006. évi költségvetés vitájában.
A törvényjavaslat Első Rész
Első Fejezet 3. §-ának alábbi kiegészítését
javasolom:
"Az Országgyűlés felkéri a pénzügyminisztert, hogy
haladéktalanul, de legkésőbb 2006. február 1-ig
készítsen jelentést az Országgyűlés számára az 1944.
március 19. és az Országgyűlés 1990. május 2-án
tartott alakuló ülése közötti időszakban a
mindenkori magyar kormányok által felvett külső
hitelek jogszerűségéről, pontos összegéről,
szerkezetéről, azok eddigi felhasználásáról, az
ország jelenlegi hitelállományából való
részesedéséről, valamint azok tőke- és
kamatösszetételéről, a visszafizetésük ütemezéséről
és a hitelek azon időszakban és azóta megtörtént
kezeléséről."
Indokolás:
Az elmúlt tizenöt évben folyamatosan központi kérdés
az ország eladósodottsága. A jelenlegi költségvetési
vitában ez a kérdés érthetően és indokoltan még
fokozottabban jelentkezett. Még azok az Európai
Parlamenti képviselők is az eladósodottság
veszélyére hívták fel a figyelmet, akik 1990 és 1994
között pozíciójuknál fogva nagyon sokat tehettek
volna az 1990. május 2-ig felhalmozott
adósságállomány elengedtetése érdekében. A
demokratikus kormányok által felvett hitelekért az
országnak jót kell állnia, hiszen a választópolgárok
szabadnak gondolt módon választottak kormányokat.
Azonban egészen más a helyzet az 1990. május 2-ig
felvett hitelek esetében - ezek terheit erkölcstelen
az emberek nyakába varrni. A most folyó vita alapján
indokolt, hogy a pártállam által felvett hitelek
adósságszolgálata alól mentesítsük a családokat és
az ország gazdaságát. Vélhetően olyan nagyságrendű
adósságról van szó, amelytől ha megszabadulnánk,
fellélegezhetne a gazdaság és új perspektívák
nyílhatnának az emberek előtt. Egészen más
költségvetést lehetne készíteni. Azonban ezekről a
hitelekről a mendemondákon túl semmit nem tudunk,
ezért indokolt a pénzügyminiszter felkérése a
javaslatban szereplő, az ország nyilvánosságát
érintő jelentés elkészítésére.