hirek.htm

December 16, 1998

From: BikaJuli@aol.com
To: BikaJuli@aol.com
Subject: Az 56 os intezet Igazgatosaganak nyilt levele (ekezettel is)
Date: Tue, Dec 1, 1998, 7:24 AM

Dear Friends

In the 1999 budget debate in the Hungarian Parliament it was proposed that
the support of the Institute of 1956 be reduced from 67 to 6 million forints
($300,000 to $27,500).

After all the lip service that was paid to the memory of 1956, one would
have
hoped that the support for this outstanding institution headed by Dr. Janos
M.
Rainer (one of the best authorities on 1956 anywhere in the world) would
have
its support increased instead of being cut out of existence. (How can one
publish books and organize conferences on a yearly budget of $27,500?)
Liptak Bela

If you agree, please write to Mr. Viktor Orban, the Pirime Minister

Orban's Email cime:

viktor.orban@meh.hu

NYILT LEVEL A MAGYAR KOZTARSASAG ORSZAGGYULESENEK
KEPVISELOIHEZ

Tisztelt Kepviselo Asszony, Kepviselo Ur !

Az 1956-os Intezet 1990-ben alakult tarsadalmi szervezetkent az 1956-os
magyar forradalom es szabadsagharc tortenetenek feltarasara,
dokumentumainak felkutatasara es osszegyujtesere, valamint az err?l
szolo konyvek kiadasara. Az Intezet a rendszervaltastol folyamatos
allami tamogatasban reszesult, majd 1995-ben a Magyar Koztarsasag
Kormanya kozalapitvannya nyilvanitotta, hogy kozvetlen koltsegvetesi
forrasokbol is tamogassa a megjelolt celokat. A Kozalapitvanyt
tudomanyos Kuratorium iranyitja, melynek tagja Bacskai Vera, Beke Kata,
Bojtar Endre, Galszecsy Andras, Kosary Domokos, Kovacs K. Zoltan,
Lakatos Istvan, Mecs Imre, Nagy Ern?, Pomogats Bela, Szabo Miklos,
Vasarhelyi Miklos, Vitanyi Ivan. Elnoke Kende Peter, az MTA kuls? tagja.
A munkatarsak tobbsege negyven ev alatti, es mint kozismert, 1999
elejet?l a kutatoknak ez a fiatal nemzedeke veszi at az Intezet
vezeteset.
Az 1956-os Intezet a mai napig tobb mint 50 kotetet adott ki. Ez evt?l
sajat internetes honlappal rendelkezik, melyen 1998 oktoberet?l elerhet?
a forradalom es szabadsagharcrol szolo digitalis tananyag, tovabba
rovidesen CD-ROM-on jelenteti meg 1956 Enciklopediajat. Az itt m?kod?
Oral History Archivum tobb mint kilencszaz, a XX. szazadi magyar
tortenelem szerepl?ivel keszult eletutinterjut ?riz. Az Intezet
rendelkezik Magyarorszag legnagyobb szamitogepes jelenkor-torteneti
adatbazisaval. Az elmult evek soran szamos tudomanyos konferenciat
rendezett, reszt vett es reszt vesz tobb nemzetkozi
hideghaboru-torteneti kutatasi programban, aminek eredmenyekeppen a
jelenkor-torteneti kutatas vilagszerte elismert m?helyeve valt. Az
Intezetet valasztottak tudomanyos partnerul tobbek kozott washingtoni,
torontoi, pragai, varsoi es berlini jelenkor-torteneti intezetek es
kutatokozpontok.
Az 1956-os Intezet Kozalapitvany 1998. evben az allami koltsegvetesb?l
60 millio Ft tamogatasban reszesult. Az 1999. evi koltsegvetes T/325.
sz. el?terjeszteseben az NKOM I.
Altalanos kulturalis kiadas 5. Alapitvanyok, kozalapitvanyok tamogatasa
cim alatt 73 millio Ft m?kodesi kiadast iranyozott el? a Kozalapitvany
reszere.
1998. november 20-i datummal Sasvari Szilard Fidesz-MPP kepviselo, az
Orszaggy?les Kulturalis es Sajto Bizottsaga elnoke T/325/193. szamon
modosito inditvanyt nyujtott be, amely a Politikatorteneti Alapitvanynak
szant 50 millio es az 1956-os Intezet Kozalapitvanynak szant 73 millio
Ft megvonasaval, XX. szazadi torteneti kutatasok cimmel egy 123 millio
Ft-os alap letrehozasat javasolta.
1998. november 19-i datummal Madi Laszlo (Fidesz-MPP), Csucs Laszlo
(FKgP) es Font Sandor (MDF) kepvisel?k T/325/208. szamon modosito
inditvanyt nyujtottak be: csokkentsek az 1956-os Intezet Kozalapitvany
73 millio Ft-os tamogatasat 6 millio Ft-ra. 1998. november 25-en az
Orszaggy?les Kulturalis es Sajto Bizottsaga, Koltsegvetesi Bizottsaga,
valamint Gazdasagi Bizottsaga ez utobbi javaslatot fogadta el.
1998. november 4-18. kozott - a kozalapitvanyok altalanos atvizsgalasa
kereteben -
a Kormanyzati Ellenorzesi Iroda (KEI) komplex, mindenre kiterjedo
ellenorzest vegzett
a Kozalapitvanynal. A vizsgalat feltart nehany formai hianyossagot, de
semmilyen lenyegi szabalytalansagot nem talalt - legalabb is a
Kozalapitvany Igazgatosagahoz 1998. november 20-an a KEI altal
eljuttatott bizalmas munkaanyag tanusaga szerint. A KEI a jelentes
vegleges valtozatanak atadasat 1998. november 30-ara igerte, amit
azonban nem teljesitett. Ezert az Intezet Igazgatosaga nem erti, hogy
Sasvari Szilard kepviselo, bizottsagi elnok mire alapozta azt a sajtoban
is kozzetett allitasat, miszerint a Kozalapitvanynal &bdquo;penzugyi
visszaeleseket tartak fel".

Tisztelt Kepviselo Ur, Kepviselo Asszony !
1990 majusaban a szabadon valasztott magyar Orszaggyules els?,
egyhanguan elfogadott torvenye leszogezi: a Magyar Koztarsasag
kotelessegenek tartja az 1956-os forradalom es szabadsagharc emlekenek
apolasat. Ugy gondoljuk, a magunk eszkozeivel ennek erdekeben
tevekenykedtunk.
A tamogatas megvonasaval m?kodesunk lehetetlenne valnek. Ezert arra
kerjuk Ont, hogy amikor szavazataval donteset meghozza, vegye figyelembe
az itt leirtakat.

Az 1956-os Intezet Igazgatosaga neveben:
Budapest, 1998. november 30.

Mellekelve

Valtozo kulturalis prioritasok

A kulturalis koltsegvetes tervezete szerint
1999-ben 1,7 milliard forintrol 2,3
milliard forintra n? a kulturalis alapitvanyok
kozvetlen tamogatasa - nyilatkozta
lapunknak Baan Laszlo, a Nemzeti Kulturalis
Orokseg Miniszteriumanak
helyettes allamtitkara. Jov?re harom
alapitvanynak megsz?nik, egy szervezetnek
csokken a koltsegvetesi tamogatasa, hat
alapitvany eseteben pedig n? a
tamogatas.

A tamogatas novekedese legnagyobb mertekben a
Magyar Tortenelmi Filmalapitvanyt
erinti, amely jov?re hatszorosat kapja az idei
tamogatasnak: 25 millio helyett 150 millio
forintot. Jelent?sen, 170 milliorol 240
milliora emelkedik a Grassalkovich Kastely
Kozalapitvany, 445 milliorol 630 milliora a
Magyar Alkotom?veszeti Kozalapitvany
tamogatasa is. A Politikatorteneti
Kozalapitvany viszont az idei 71 millio forint helyett
1999-ben - a torvenytervezet szerint - csupan
50 millio forintos tamogatasban reszesult
volna. Azonban a koltsegvetesi modosito
javaslatokat targyalva a kulturalis bizottsag
tamogatta az a kormanyparti javaslatot, amely
megvonja az 50 millios tamogatast a
Politikatorteneti Alapitvanytol esaz 56-os
Intezet jov? evre el?iranyzott 70 millios
tamogatasabol is elvon 67 milliot.

Koncepciovaltast jelez, hogy jov?re csak a
nagyobb alapitvanyokat kivanja kozvetlenul
tamogatni a kulturalis tarca. Baan Laszlo ugy
veli, hogy a kisebb alapitvanyok az idei 4-5
millio forintos tamogatast jov?re palyazatok
utjan is megszerezhetik, masreszt nehez lenne
kivalasztani a tobb ezer kisebb kulturalis
jelleg? alapitvany kozul a kozvetlen tamogatasra
erdemeseket.

A kulturalis alapitvanyok tamogatasanak minden
szervezet el?tt nyitott formaja a palyazati
rendszer. Jov?re harom nagy alapbol lehet
palyazati penzhez jutni. A Nemzeti Kulturalis
Alapprogram - uj nevvel, de valtozatlan
profillal - 3,6 helyett 4,6 milliard forintot oszthat
szet, a millenniumi programokra pedig 280
millio forint helyett 1,8 milliard forint jut. Uj
elemkent kerult a jov? evi koltsegvetesbe a
nemzeti orokseg program, amely a targyi es
epitett orokseg megovasanak, felujitasanak
tamogatasara 3,1 milliard forintot szan, es nagy
reszet palyazati formaban kivanjak elosztani.
Cs. P.
V. Gy.

9o%-os hitelvesztés.

A magyar tudományos, kultúrális és társadalmi közéletben kevés olyan látványos bukásnak lehettünk tanui, mint amilyen bukást
az un. 56-os Intézet volt kénytelen elviselni.

Mint köztudott 199o-ben néhány reformkommunista, Soros György pénzén létrehozta az un. 56-os forradalom dokumentációs
és kutatóintézetet. Az Intézet születésének pillanatától kezdve azt a célt t?zte maga elé,hogy az 56-os forradalom történetét úgy
vigyék bele a köztudatba, hogy azt a reformkommunisták készítették el?, ?k voltak a h?sei és lettek a mártírjai. A forradalmat
valóban el?készít? okokról, a forradalmat megvívó és gy?zelemre viv? Pesti Srácokról alig ejtettek szót.

Tudományos konferenciákat szerveztek, könyveket, életrajzokat,monográfiákat adtak ki nagy példányszámban, fillérekért,
jóformán ingyen. E m?vek a történelemhamisítás klasszikus példái, mivel az igazságnak csak az egyik felét közlik, a másik felét
elhallgatjáké a féligazság pedig, mint tudjuk hazugság. Tehették ezt büntetlenül,mivel régi, elvtársi összeköttetéseik révén
elintézték, hogy az 56-ra vonatkozó összes dokumentumot 5o évre titkosítsák és csak Ök kutathassanak azokban.

A forradalomnak ez a ferde beállítása tökéletesen megfelelt azoknak a volt kommunistáknak, mai szocialistáknak, akik 56-ot
úgy igyekeztek beállítani mint a kommunizmus megreformálására irányuló törekvést. Ez akkor vált mindenki elött világossá,
amikor az 1994-ben hatalomra került Horn kormány Soros György pénze mellé 6omillió Ft.-os állami támogatást szavazott meg
az Intézetnek. Ebb?l aztán futotta mindenre. ’Kutatásra’ könyvkiadásra, utazásokra, internetre, tehát mindazokra
amire a tömegek félrevezetéséhez szükségük volt.

Hiába mutatott rá néhány igazságszeret? történész vagy igazi 56-os forradalmár a ferdítésekre, csúsztatásokra, a szocialista,
SZ.D.SZ:-es éra alatt szavuk pusztába kiáltó szó maradt.

Így következett el az 1998-as választás ahol a nemzeti er?k kerekedtek fölül és az Új

Országgy?lésben, a költségvetési vitában elérkezett az Igazság Pillanata. A Horn kormány 6omilliójával szemben az Uj kormány
csupán 6milliós támogatásra találta méltónak az Intézetet. Ez bizony csúfos vereség. 9o%-os bizalomvesztés. Az Új kormány és
a Parlament igazságszeret? tagjai megelégelték a forradalom történetének meghamisítását. Rádöbbentek, hogy eddig méltatlan
kezekben volt 1956 igaz történetének megírása. Mert valóságos szellemi inkorktség az,hogy a forradalom egyes eseményeinek
megválogatásával, rosszhiszem? elhallgatásokkal, tudatosan hamis helyzetképet festettek, amib?l hamis következtetéseket
vontak le. Az általuk összegy?jtött adathalmaz a tudományosság látszatát kelti, de a szándékos egyoldalúság hiteltelenné teszi
tevékenységüket.
Magyarországon és az emigrációban él? forradalmárok (nem reformerek) örömmel üdvözlik a Parlament döntését, azzal a
megjegyzéssel, hogy még a 6 milliót is soknak tartják az un. 56-os Intézet részére, és reménykednek, hogy legalább ennyit fog
kapni az a kutató csoport is, amelyik a forradalom igaz történetét és nem a kommunizmus megjavításának szándékát igyekszik
megírni. Természetesen szeretné megkapni azokat a kutatási lehet?ségeket is amelyekt?l edig el voltak tíltva.
Az un. 56-os Intézetet pedig nem kell félteni, még kevésbé sajnálni, mert Soros György biztosan megsegíti bajba jutott
&bdquo;szegény" barátait.

Szalay Róbert
történelemtanár
mailto:rszalay@hungarian.net

December 15, 1998

Az igazság védelmében.

A magyar irodalom XX.sz-I története nagyon sok írót, költőt említ meg. Az elmúlt 50évben azonban ezen írók és költők a valódi tehetségek mellett jelentős részben olyan másod és harmad rendű írók és költők voltak, akik a kommunista rendszert kiszolgálók soraiból kerültek ki. Elég volt egy dicsőítő verset írni Sztálinhoz, Rákosyhoz, egy novellát kiizzadni egy soha nem létezett ?szocialista hősről? és már is röpködtek a Kossuth, József Attila vagy éppen Sztálin díjak.
Ugyanakkor mélységes hallgatás övezte azokat az írókat, költőket, akik a kommunista, internacionalista hatalom urainak szemében nem voltak kívánatosak. Akik a nemzeti ügy elszánt harcosai, Trianon elítélői, a zsidó kizsákmányolás leleplezői a kommunista rendszer valódi arcának bemutatói voltak.
Az 1945 előtt itthon és utána az emigrációban tevékenykedők és publikálók ? ha nem a nemzeti vonalhoz tartoztak ? meg sem lettek említve, nemcsak a tankönyvekben, hanem irodalmi berkekben sem. Sajnos a felsorolás nagyon hosszú és elkeserítő lenne. Ezért most csak egy fiatalon meghalt költőről emlékezünk meg, Sértő Kálmánról, akiről több mint 50 év után jelent meg írásait közreadó kötet, a Püski kiadó gondozásában.
Tisztelem Püski Sándort, mert az emigrációban és Magyarországon kevesen tettek nála többet a magyar és a magyar nemzeti irodalom terjesztéséért. Maga az a tény, hogy a magát nyíltan nyilasnak való Sértő Kálmán írásait közreadta bátor cselekedetre vall. Azonban egy költő életművét nem lett volna szabad megcsonkítva, elferdítve az olvasókat megtévesztve közreadni. Inkább sehogy! Ennek ellenére köszönet Püski Sándornak, hogy legalább tudomást szereztek az emberek Sértő Kálmánról. Azonban, hogy teljes képet kapjunk a költőről szükséges, hogy ismertté váljanak azok az alapvető gondolatok, melyek a kiadványból kimaradtak és rámutatnak Sértő Kálmán valódi eszmei elkötelezettségére.
?Mert az igazság akár letagadják, akár elhallgatják, akár meghamisítják attól még igazság marad!?
Sértő Kálmánt zsidók ?fedeszték? fel, ők hozták fel a fővárosba, ők ismertették meg vele a ?nagyvilági életet?, abban a reményben, hogy tehetségét céljaik érdekében felhasználják. Mikor a költő rájött, hogy milyen szerepet akartak vele eljátszatni, kiábrándultan fordult el ?támogatóitól? és megtalálta az utat a nemzeti gondolat önzetlen harcosai a nyilaskeresztes párt tagjai felé.
Köszönet az emigrációban élő, a nemzeti ügy igazságáért folyó küzdelem fáradhatatlan harcosának, Dobszay Károlynak, aki Sértő Kálmán eredeti naplóját és az emigrációban kiadott munkáit felhasználva hozzásegít ahhoz, hogy az elfeledésre ítélt költő igazi arcát megismerhessük.
Álljon itt Sértő Kálmán naplójából néhány részlet, ami a Püski kiadványból véletlenül kimaradt:
11.oldal jelzett részek
12.oldal jelzett részek

14.oldal jelzett részek
Végezetül lássuk a költő 1941-ben saját kezüleg írt végrendeletét: (15-16.oldal)

Vers: A felkelőkről
Petőfi és a zsidók

December 14, 1998

Történelemhamisítás az Interneten

Az elmúlt hetekben módom volt, hogy az Interneten kalandozak az információk rengetegében, mely dolgozószobámba hozta az egész világot. Elsősorban olyan anyagokat kerestem, amelyek megemlékeznek az 1956-os magyar forradalom 42. évfordulójáról. Szomorúan kellett tapasztalnom, hogy a világ lassan elfelejti azokat a dicsőséges októberi-novemberi napokat, amikor magyar fiatalok Budapest utcáin felvették a küzdelmet a világ legerősebb szárazföldi hadseregének egységeivel. Akkor az egész világ haladó emberisége lélegzetvisszafojtva és együttérzéssel figyelte az egyenlőtlen küzdelmet, amely azonban 5 nap alatt a benzines palackokkal küzdő Dávidok győzelmét hozta a lánctalpas Góliátok felett.
Az elmúlt évtizedek bebizonyították, hogy a kommunista világrendszer és a Szovjetúnió megroggyanása 1956 októberén Budapest utcáin kezdődött. Ezért voltam szomorú, mert ezt a világtörténelmi eseményt nem szabadna elfelejteni!
Néhány megemlékezést, tanulmányt, emlékiratot, előadást találtam, de ezek elsősorban az emigrációban élő magyarok ill. Magyar szervezetek jóvoltából kerültek a világhálóra. Ezek közül kiemelkedett a www.hungarian.net -en megjelenő 56-os Magyarok Világszövetségének emlékműsora, mely kitűnően szerkesztve, tárgyilagos írások és Obersovszky Gyula megragadó verse mellett 20 olyan dokumentum értékű fotót közölt, melyeket egy Corvin-közi harcos, Reibl Márton sajátkezűleg készített a harcok alatt és a fotók eddig nem kerültek nyílvánosságra. Javaslom a tisztelt olvasóknak, hogy látogassanak el a HungarianNet internet címére ( www.hungarian.net )
Annál nagyobb volt a megdöbbenésem, amikor rábukkantam az 56-os dokumentációs és kutatóintézet honlapján ( www.rev.hu/sulinet56/online/index.html ) ? Az 1956-os forradalom története" c. tanúlmányra. Ez a történelem meghamisításának, olyan mesterműve, mely elviszi a pálmát a hasonló ?művek? között. Magas szinvonalon, profi munkával, hiteles dokumentumok sokasságával, valódi mindenki álltal ismert események felsorolásával a hitelesség látszatát kelti, mert amit leír az mind igaz. Azonban ez az igazságnak csak az egyik fele. A másik felét gondosan elhallgatják. S mint mindenki tudja: A fél igazság hazugság!
Az egész tanulmány alapgondolata az, hogy a forradalmat a kommunisták, reformkommunisták készítették elő, ők voltak a hősei és lettek mártírjai, ezért ma jogosan (?) ők az örökösei. Pedig a (reform)kommunisták olyan távol álltak és állnak a forradalomtól, mint ama Makó Jeruzsálemtől. Nagy Imre és társai soha nem akartak forradalmat! Ők a kommunizmust akarták megreformálni. A sztálinista vadhajtásokat lenyesegetni. Soha nem gondoltak a párt vezető szerepének feladására, a többpártrendszerre, a Szovjetúnióval való szakításra, a Varsói szerződésből és a KGST-ből való kilépésre!
Amikor 23-án este a fegyveres harc elkezdődött, azok a forradalmárok álltak a harc élére, akik a kommunista rendszert megdönteni akarták és nem javítgatni. Azok fogtak fegyvert akik az ÁVH-ban, a pártapparátusban, a Szovjet megszállókban a nép a nemzet ellenségét látták. E forradalmárok ellen Nagy Imre és társai statáriumot és kijárási tilalmat hírdettek, a Szovjet Hadsereg segítségét kérték. Csak amikor mindezek ellenére 5 nap alatt az egész országban győzött a forradalom, akkor próbálták a reformkommunisták magukhoz ragadni a kezdeményezést. ?Elismerték? a forradalom jogosságát és maguk akartak az élére állni, hogy a teljes kibontakozást megakadályozzák. Az elkövetkező napokban valóságos kerékkötői voltak a forradalmi változásoknak, ami nem egyszer árrulásba torkollott! Ez cáfolhatatlan tény, amit számtalan dokumentum bizonyít. Ezeket fogja folyamatosan közölni a ?Szittyakűrt? az Interneten is.
( )
Nem véletlen, hogy e dokumentumokat a reformkommunisták az úgynevezett rendszerváltás után 50 évre titkosították, hogy az igazságra fény ne derülhessen. Azonban néhányat sikerült megszerezni és ez is elegendő, hogy az un. 56-os Intézet történelemhamisítása lelepleződjön.
Most bevezetőül néhány olyan tény, mely elgondolkoztatja az olvasót és rámutat, hogy az igazság köntösébe milyen módon lehet becsempészni a hamisságot!
A tanulmány előtt ismertetik a kutatóintézet szervezeti felépítését és a támogató szervezeteket, intézményeket.
A felsorolás nagyon sok ravaszságot rejteget: Soros György alapítványa csak a vége felé szerepel, mint egy támogató a sok közül, pedig Soros pénze nélkül nem lenne kutatóintézet. Ugyanis már az un. rendszerváltást megelőzően is jelentős támogatást kapott az alapítványtól a liberális kozmopolita vonal, élen az SzDSz-el. Az 1990-es választások után ez a támogatás fokozódott és ennek kapcsán jött létre az 56-os Intézet. Jellemző, hogy a forradalmat kutató intézetben egyetlen forradalmárt sem találni, még véletlenül sem, ellenben az összes vezető hithű bolsevistából, reformkommunistává vedlett elvtárs lett, kiket az eszmei elkötelezettség mellett a lelki azonosság is Soroshoz kötött. Tehát a támogatók között elsőnek és vastag betüvel Soros Györgyöt kellett volna feltüntetni.
A felsorolásban elsőként a ?Magyar Köztársaság Kormánya? szerepel. Ezt követik a ?Magyar Köztársaság Külügyminisztériuma?, majd a ?Magyar Köztársaság Művelődési és Közoktatási Minisztériuma? negyedikként a ?Magyar Tudományos Akadémia és Jelenkorkutató Bizottsága?. Ez igen jól hangzó, de megtévesztő csúsztatás. Ugyanis 1994-ig csak Soros pénzén ?kutatott? az Intézet, de a kommunisták győzelme után a Horn-kormány jelentős költségvetési támogatást juttatott az intézetnek, amivel bizonyította, hogy tevékenysége tökéletesen megfelel a Horn-kormány irányvonalának a forradalom értékelése tekintetében. Ezt támasztotta alá ez év október 23-a előtt Kovács László, Horn ex-külügyminisztere a Szocialista Párt jelenlegi elnöke, amikor sajátjának vallotta Nagy Imrét és Maléter Pált, azt a két reformkommunistát, akikre a Történelmi Kutatóintézet is unos-untalan hivatkozik, mint a forradalom hőseire.
Az új Orbán-kormánynak még nyílván nem volt ideje utánanézni az Intézet káros tevékenységének, mert akkor vagy megvonta volna a támogatást e történelemhamisító társaságtól, vagy olyan emberekre bízta volna a forradalom történetének kutatását, akik nem állnak a nemzetközi liberálisok pénzenvett szolgálatában és a forradalom történetét a valóságnak megfelelően tárják a mai ifjúság elé és örökítik meg az utókor számára.
A támogatók felsorolása között mint láttuk előkelő helyet foglal el a MTA. Ez alkalmas az egyszerű emberek félrevezetésére. Ugyanis a MTA tagjai között nagyon sok neves külföldön is ismert tudós van és az Akadémiai Tagságot tekintély övezi. Azt azonban kevesen tudják, hogy az Akadémia ?Történettudósai? nagyrészben kommunista emlőkön nevelkedett nem egyszer a Szovjetúnióban továbbképzett egyénekből áll, akik a hazaárruló kommunista Ságvári Endrét éppen olyan nemzeti hősnek tartják, mint a kommunisták álltal 18 éves korában kivégzett bátor fiatal forradalmárt Mansfeld Pétert.
Úgy gondolom a fenti tényekhez felesleges több kommentárt fűzni, így is kilóg a lóláb!
Befejezésül csupán egyetlen gondolat, amely ha nem volna tragikus nevetséges is lehetne. Ugyanis a tények elhallgatása éppen olyan hamisítás, mint a valótlan állítás, ugyanakkor szánalmas próbálkozás a valódi hőstettek elhallgatása, hogy ezáltal a ?langyos? reformerek kiemelkedjen.
Köztudott, hogy a forradalom fellegvára a Corvin-köz volt. Itt semmísítették meg a legtöbb ellenséget, itt tartott legtovább az ellenállás november 4-e után, amikor a hadsereg kommunista vezetői elárulták a forradalmat. A Corvin-köz főparancsnoka a legtöbb ember által tisztelt és az egész világon ismert Pongrátz Gergely volt. Az Interneten megjelenő ?Forradalom története? lapjain többszázszor szerepel Nagy Imre és reformkommunista társainak a neve, ezzel szemben Pongrátz Gergely neve egyetlen egyszer, a Corvin-köz neve is csak kétszer szerepel a sokoldalas tanulmányban.
A legszomorúbb az, hogy a forradalomnak e meghamisított történetét olvashatják az Interneten, nem csak magyarul, de angol nyelven is.
A Szittyakűrt a maga szerény módján veszi fel a küzdelmet e történelemhamisítók ellen és nemcsak a újságban, hanem a világhálón is közölni fogja rendszeresen a forradalom igaz történetét.

Szalay Róbert

December 13, 1998

Győzelem!?

1998 május 24-én elérkezett az "igazság pillanata!" A libberális média több éves agymosása sem tudta a magyar népet annyira félrevezetni mint 1994-ben és most 1998-ban a választók többsége nemet mondott a posztkommunisták és liberális kozmopoliták négy éves, az országot a rablókapitalizmusnak kiárusító és az elvtársakból tőkésekké váló uralmának.
Örülni kell a győzelemnek! Azonban ez a győzelem az elmúlt évek tapasztalatai alapján csak a kisebbik rossz. Miért? Emlékezzünk vissza. A FIDESz 1989-től folyamatosan a nemzeti erők ellen lépett fel. Szereplése a Trianonnal kapcsolatos állásfoglalástól a kárpótlásig, Horthy újratemetésétől a Pápa látogatásáig a nemzeti érzésű tömegek ellenszenvét váltotta ki. Az hogy az országosan kiépített, szervezetek nélküli és minimális tagsággal rendelkező FIDESz-ből két év alatt ?nemzeti" párt lett egyedül a médiának és a közvélemény kutatásoknak volt az eredménye. Ahhoz, hogy a FIDESz a legerősebb ?ellenzéki" párt lehessen szükség volt az MDF a KDNP és a Kisgazdapárt szétverésére, bomlasztására és ennek is a Média volt az elsőszámú zászlóvivője. Arról nem is beszélve, hogy a MIÉP-et a legkövetkeztesebb nemzeti elkötelezettségű pártot mindenki elmarasztalta. A kormánykoalíció félelemből az ellenzék féltékenységből.
Így született meg a május 24-i eredmény, ahol a FIDESz lett a legerősebb kormányalakító párt. A kisgazdák a remélt győzelem helyett csupán 48 képviselőt vihettek a parlamentbe. A többi ?nemzeti" párt (MDF, KDNP, MDNP stb.) el sem érték a parlamentbe kerüléshez szükséges 5%-ot. Kivételt képezett a MIÉP, ami a nemzet sorsáért aggódók legnagyobb örömére bekerült a Parlamentbe.
Tehát győzelemről beszélhetünk, mert a postkommunista-liberális kormánynak útilaput kötöttek a talpára. Azonban az igazi győzelem az lett volna, ha a választást nem a vitatható multú és előre nem látható jövőjű FIDESz nyeri meg, hanem az a nemzeti egység, amit a nemzeti elkötelezettségű tömegek és az emigráció tisztánlátó politikusai is javasoltak.
Egy Kisgazda, MDF, KDNP, MIÉP összefogás egyértelműen reprezentálta volna a nemzeti erők összefogását, ami ösztönözte volna a kiábrándultak, ingadozók, a távolmaradók tömegeit a választáson való részvételre, ami biztos választási győzelmet jelentett volna.
A mostani győzelem kissé kétségeket támaszt az emberekben. Ismerve a FIDESz múltját nehéz elképzelni alapvető változást az előző évekhez viszonyítva. De ha feltételezzük a pozitív változást, akkor is fúrcsa a MIÉP-től való merev elhatárolódás. A FIDESZ nyomasztó fölénye rányomja bélyegét a kisgazdák és az MDF állásfoglalására is.
Tehát, hogy a győzelem valőben győzelem volt-e a jövő fogja eldönteni. Amennyiben megtörténika régi rendszer felső és középvezetőinek leváltása, a nemzeti vagyont szétprédáló ?privatizálók" elszámoltatása, 56 igazságának kiteljesedése, a bűnözők felelősségrevonása, egy nem nagy, de legalább ?kistakarítás" a közéletben, elsősorban TV, Rádió, Sajtó területén, akkor beszélhetünk győzelemről. Ez akkor valósulhat meg, ha a FIDESZ valóban szakított múltjával és őszintén magáévá teszi azokat az elveket, amivel az emberek bizalmát elnyerve megnyerte a választásokat.
Amennyiben nem történik meg rövidesen és radikálisan legalább a ?kistakarítással" egybekötött rendszerváltás, ha a politikai, kultúrális, közigazgatási és gazdasági területen a régi nomenklatúra emberei és azok utódai maradnak hatalmon, akkor lényegében semmi nem változik és a választási győzelem valójában a nemzeti erők vereségével lesz egyenlő. Most minden a FIDESz vezetőin múlik!
A fentieket támasztja alá és a valódi rendszerváltás mielőbbi megvalósításának szükségességét bizonyítja ? ha kell a nevetséges áldemokrácia liberális szabályainak mellőzésével ? a legutóbbi önkormányzati választások eredménye. Itt bebizonyosodott, hogy a kommunisták és liberális kozmopolita csatlósaik még erős pozíciókkal rendelkeznek és ezükben sincs átadni azokat a megszerzett kiváltságokat és előnyöket, mellyeket az utóbbi évtizedekben és főleg az utóbbi években megszereztek.
Ide kívánkozik az emigrációban élt nagy írónknak Márai Sándornak a gondolata, hogy a kommunistákat nehéz lesz legyőzni, különösen akkor, mikor már nem az eszmét, hanem az összeharácsolt vagyont védik!
Figyelem FIDESz vezette koalíció! A választási győzelem csak a lehetőségét adta meg az igazi győzelemnek. A kommunisták és csatlósainak valódi leváltása, a bűnösök felelősségre vonása és az elszámoltatás még hátra van. A küzdelem nehéz lesz! Ehhez nemcsak minden ?polgári" erőt, hanem minden ?nemzeti" erőt is össze kell fogni. Azokat is, akiket évtizedeken keresztül nacionalistának, sovinisztának, nemegyszer fasisztának vagy ellenforradalmárnak, napjainkban pedig szélsőségesnek kiáltottak ki, mert a kommunizmusnak, az internacionalizmusnak ők voltak a legkövetkezetesebb ellenfelei. Nélkülük nem lehet a kommunisták ellen győzni, legfeljebb megalkuvó kompromisszumokat kötni. A lakósságnak pedig nem langyos kompromisszumokra van szüksége! A létminimum alatt tengődő munkanélküliek az egyre nehezebben élő nyugdíjasok és a fokozatosan elszegényedő középrétegek, nehezen viselik el a több milliós havi fizetéseket, a sok milliós végkielégítéseket, a százmilliós, és milliárdos vagyonok kialakulását, különösen akkor, ha az az állami vagyon elherdálásából származik és haszonélvezői nagyrészben a régi elvtársi nomenklatúra tagjai.
Az emberek várnak, reménykednek! Vajon meddig? Nem hiszem, hogy a végtelenségig. Jó lenne, ha minnél előbb eljönne a valódi igazság pillanata!

Ladányi Béla