SZITTYA HÍRSZOLGÁLAT: SZAVAZZ A KETTŐS ÁLLAMPOLGÁRSÁGRA

MAGYAROK VILÁGSZÖVETSÉGE

Szlovákiai Országos Tanács

29 augusta 10, Léva, 93401  Tel.: 0902-40-22-21, ggyula@index.hu

 
VÉLEMÉNY A KETTÖS ÁLLAMPOLGÁRSÁG KÉRDÉSÉRŐL ÉS A KÜLÖNBÖZŐ HATÁSTANULMÁNYOKRÓL.

A magyarországi hírközlo eszközökben számos álláspont hangzik el a 2004. dec. 5-i népszavazásról. Ezen a népszavazáson a jelenlegi Magyarország területén élok - Magyarország állampolgárai - arról döntenek, hogy a történelmi magyar állam jogfolytonosságát élvezo állam állampolgársága kiterjesztheto-e határokon túl élo személyekre, akik magukat szívósan magyarnak és semmi másnak nem tekintik. A kérdést a határokon belüliek és kívüliek szemszögébol is tárgyalják. Mindenki a maga értelmi, muveltségi, iskolázottsági színvonalának, magyar, vagy idegen ideológiai meggyozodése alapján. A kérdéshez ezért részrehajlástól mentesen kívánunk szólni.

Nem igaz, hogy a sok millió határon túli magyar terhet jelentene a jelenlegi magyar állam számára. Éppen ellenkezoleg. Határozott elony, hogy ezen magyarok képzettsége, vagyona, területi elhelyezkedése bekapcsolódik pl. a magyar gazdasági életbe. Lássunk néhány példát: A. A jelenleg Magyarországon legálisan dolgozó, javarészt ingázó magyarok évente kb. 40 milliárd Forintot fizetnek évek óta a magyar államkasszába adóként. Ebbol a hatalmas összegbol toldozza-foltozza a magyar állam pl. az iskolaügyet, egészségügyet, stb. B. Számos Magyarországra települt multinacionális, sot magyar cég is fontolgatta, hogy a jelenlegi áldatlan gazdasági környezet és a magas költségek miatt fölszámolja tevékenységét és más országba költözik. Ezzel sok ezer magyarországi munkahely szunt volna meg. Az ország belsejében sok esetben ez meg is történt. A határhoz közel eso területeken azonban (Esztergom, Gyor, Komárom, Rétság térségében) az oda telepedett cégek rájöttek, hogy a határon túl hatalmas, képzett magyar tömegek vannak, amelyek munka nélkül tengetik életüket, és amelyek hajlandók kevesebb bérért dolgozni. Ìgy a vállalatok gazdaságosságát ezzel a munkaerovel megorizhették. Ezek a vállalatok nem számolták fel telepeiket és nem hagyták hátra a magyarországi munkanélküliek ezreit, éppen ellenkezoleg ezek a munkahelyek is megmenekültek és a cégek bovíteni kezdték termelésüket. Pl. a Suzuki Esztergomban 65 ezerrol 300 ezerre növeli az évi gépkocsi kibocsátását, ezzel új ipari megrendelések, újabb munkahelyek születnek, újabb vállalatokat vonzanak a térségbe. Ennek következtében a magyarországi munkavállaló további jól fizeto munkahelyekhez, biztos megélhetéshez jut. Ettól függetlenül vannak felelotlen politikai csoportosulások amelyek a tájékozatlan magyarországiakat a határon túli magyarok ellen uszítják. C. Senki sem hívja fel a figyelmet arra, hogy az ingázó, határon túli magyar munkaero milyen HATALMAS TERMELÉSI ÉRTÉKET hagy az országban. Ezt az értéket úgy számíthatjuk ki, ha a határon túliak magyarországi jövedelmét megszorozzuk a termelékenységi mutatóval. Ez a hatalmas megtermelt érték a forgalomban lévo, vagy forgalomba hozott többlet fizetoeszközzel kerül szembe. Csökkenti az inflációt, az árakat. Árstabilizáló hatása van, a tokefelhalmozásról, tozsdére való hatásról nem is szólva. Mindezt a “Hatástanulmányok” íróinak illo volna tudniuk. D.  A bér formájában megkeresett forintot részben beváltják, vagy saját számlán magyarországi bankokban marad. A külföldre kerülo forintot pl. a kereskedok magyarországi rendeléseikben használhatják fel, ami munkahelyeket teremt Magyarországon. A jegybankoknak is üzletet jelent ez pénz. A Magyarországon, bankokban tartott összegeket a bankok kihelyezik. Ezzel munkahelyeket teremtenek, beruházásokat segítenek. Ezért érdemes bevezetni, hogy a fizetéseket a vállalatok hazai bankok számláira utalják át, amit a határon túliak bárhol, kártyával felvehetnek, akár a gyárudvaron elhelyezett vállalati pénztárgépekbol. Ez az eljárás a családi takarékoskodás kultúra fejlodését segíti. E. A jövedelemhez jutó, eddig nyomorban élo, határon túli magyarok a saját szüloföldjükön végre rendezhetik életüket, segítik hozzátartozóikat, csökken az elvándorlás, az elmenekülés. Fejlodhet végre az iskolaügy, kultúra, egészségügy. Könnyebben jutnak hitelhez, könnyebben indíthatnak családi vállalkozásokat, fejleszthetik háztartásukat, a háztájit, maguk muvelhetik kis parasztgazdaságaikat, több gyermeket vállalhatnak otthon, szüloföldjökön. Vállalkozásaikhoz partnereket kereshetnek Magyarországon, akik úgyszintén terjeszkedhetnek és erosödhetnek. A határon túliak jövedelmük egy részét Magyarországon 

költhetik el. Vehetnek pl. Suzuki kocsikat, kihasználva a gyár elonyös ajánlatait. Ezzel új piacokat szereznek és segítik a gyárakat, bedolgozóikat.  F.  A kettos állampolgárság bevezetése által a magyar állam stagnáló gazdasága dinamikus fejlodésnek indul. Ezért érdemes az Európa Uniós alapokból eroteljesen támogatni a határvidék gazdasági életének, iskolaügyének, életviszonyainak fejlodését. Fel kell számolni az elmaradottságot, ami a magyar oldal megcsonkult településeinek, lakosságának is határozott érdeke. Minden olyan eljárást, bürokratikus beidegzettséget fel kell számolni, ami ezt gátolja. G. A kettos állampolgárság azokat a jogokat adja vissza, amelyek bármely más többségi személy számára természetesek. Megszünteti a másodrenduség, harmadrenduség és a jogtalanság állapotát. A határon túli magyar egyenrangú szuverén egyénné válik saját szüloföldjén, hiszen a kettos állampolgárság személyi autonómiát és szuverenitást jelent. Nevezzük akár “esélyegyenloségnek”, amit pl. Milton Friedman Nobel díjjas amerikai közgazdász az amerikai alkotmány legfontosabb elemének tart. Csoda talán, hogy ekkora gazdasági hatalommá notték ki magukat rövid kétszáz év alatt? H. A határon túliak nem jelentenek terhet a magyar egészségügynek. Elég ha a magyarországiaknak felszámolt költségeket számolják fel nekik a jelenlegi, turistáknak megszabott árak helyett, s amit saját biztosítójukkal, vagy más, elfogadható fizetési módon rendezhetnek. A lényeg az, hogy a határon túliakat és a magyarországi orvosokat, intézményeket ne üldözzék azért, mert egymással egészségügyi problémákra megoldásokat keresnek. Ìgy az egyik gyógyuláshoz juthat, amit otthon a határon túli szüloföldjén nem tud megoldni, míg a másik jövedelemhez jutna, amitol jelenleg elesik. 
 
Pozsonyban azzal érvelnek, hogy az Európa Unióhoz való csatlakozás szükségtelenné teszi a kettos állampolgárság intézményét. Ezeknek a politikusoknak nincs felhatalmazása választóiktól arra nézve, hogy ilyet állítsanak. Ha a magyar lakosságot megkérdezik, a válasz ennek az ellenkezoje. A magyar politikai vezetésnek a választókra kellene figyelnie és nem arra, hogy hol, milyen kompromisszumot köthetnek. A Felvidék magyarlakta vidékein hatalmas a munkanélküliség, ami a kormánypolitika eredménye. Célja a magyar közösség ellehetetlenítése. Minden nemzetközi programot és hazai jövedelmet északra, szlovák területekre irányítanak és a betelepülo magyar vállalatokat is arra kötelezik, hogy északra költözzenek. A magyar vidék gazdasági problémáira nem kapunk megoldást. A magyar iskolaügy továbbra is fejletlen és kiszolgáltatott. A magyar iskolákban képtelenség ebben a politikai helyzetben a minoségi oktatás felé megindulni, pedig a muveltségi, képzettségi színvonal emelése minden korban létkérdés volt és az ma is. Ahol ez megindul, ott az oktatásért felelosöket lehetetlenné teszik. A Benes törvények hatályban vannak. A kollektív jogfosztás és bunösség szellemisége következtében a magyar lakosságot kisemmizik. Az alapszerzodésekkel pedig a sok ezer éve itt élo magyar lakosságnak az alapveto oshonossági jogait törölték el. Magyarul is beszélo egyénekké váltak, akiknek a történelmi és kollektív jogait „megszüntették”. Azokat a jogokat, amelyeknek gyakorlatát sokezer éven át a magyar társadalom alakította ki, de azokat is, amelyeket a modern jogtudomány kollektív jogokként ismer. Ezekre a problémákra a kettos állampolgárság a megoldás. Amit semmilyen magyarországi politikai csoportosulásnak nincs joga megtagadni az eroszakkal a határon kívülre szorított magyaroktól. Mint ahogyan arra sincs joga, hogy félretájékoztassa, félrevezesse a magyarországi közvéleményt. A magyar nemzetnek bármely más nemzethez hasonlóan elemi joga egységben élni, élvezni ennek határozott elonyeit, és ezt az osi jogát semmiféle - pl. 8 évtizedes - politikai, ideológia „kísérlet” alapján nem lehet tole elvenni.
 
A magyar társadalom a magyar egység kiteljesedése által megerosödik, és ezzel osi, sok ezer éves hagyományt folytat a Kárpát-medencében. Ilyen szellemben cselekedtek nemzetünk nagyjai is: a honszervezo Árpád házi királyok, a Rákócziak, Széchenyi és Teleki Pál. Oket követni nem “szégyen”, mégha ezen a tájon évtizedek óta arra tanítottak bennünket - határon innen és határon túl -, hogy nemzeti hagyományainkat, örökségünket, nyelvünket szégyelljük, tagadjuk, elveszítsük. Ma olyan magyar egyéniségekre van szükség, akik ezt megértik, és nem azokra, akik a romlást, menekülést, pusztulást, nyomort, szellemi hanyatlást és Trianont szolgálják. A sok problémával küzdo mai Magyarország számára a magyar egység pártatlan támogatása a Kettos Állampolgárság  bevezetése által hosszú ido óta az elso bölcs lépés saját helyzetének javítása érdekében.

 

Léva, 2004. November 4.                                                                             Geönczeöl Gyula, elnök