HAZÁNKÉRT Online, 2006. június 20.
Tóth Judit (Kanada)
Hazatérnek a nyírtassi haszid zsidók
Forrás: (NOL) Népszabadság Online 2006. június
16.
"Magyarországra költözik a kanadai Québec
tartományból a nyírtassi haszid közösség, hogy
újból otthont teremtsen magának azon a helyen,
ahol a 18. században elődei, a Mózes vallású
közösség tagjai letelepedtek, s ahonnan a
Holokauszt-túlélő tagjai emigrációba
kényszerültek.
Az Ortodox Zsidó Világtanács és a Mechon
Simon Szociális és Foglalkoztatási Alapítvány
tájékoztatása szerint Magyarországra költözik a
kanadai Québec tartományban élő nyírtassi haszid
közösség, s "otthont teremt magának azon a
helyen, ahol a 18. században a Mózes vallású
közösség tagjai telepedtek le, a szeretet és az
összefogás maroknyi szigetét alkotva a mai
Nyírtass község területén".

Ebből
az alkalomból az alapítvány, június 22-26 között
nagyszabású rendezvénysorozatot tart, amelynek
díszvendége várhatóan Lőwy pátriárka, a
Demecseren született és tiszteletreméltó kort
megért (québeci) Nyírtassi Főrabbi lesz.
A pátriárka
közel ezerfős kíséretével
érkezik, külön repülőkkel a debreceni reptérre.
A vendégek között lesz több híres főrabbi a
világ minden tájáról.
Az eseménysorozat keretében leteszik egy
vallási, gazdasági, kulturális központ
alapkövét, felavatják a leendő nyírtassi
székhelyet és házat és az új mikvét (közösségi
fürdő -tj). Mint az alapítvány
sajtóközleményéből kiderül, az eseménysorozat,
benne a sabesszel, nagyon színes, forgatagos, a
több ezer éves haszid zsidó szokásokkal
tarkított lesz. A Mózes vallású ortodox haszid
világ -
amely több százezres lélekszámú -
nagyrészt magyar származású. (sic!) ..... ]
Magyarországon az alapítvány képviseli. Tagjai
büszkén vállalják
magyarságukat. (....?)
[Lásd: magyarul is beszélő, volt magyar állampolgárok! A
magyarországi születés nem jelent magyar
származást! Az állampolgárság és a származás két
különböző dolog. Pl. a Québec tartományban
született haszid zsidó, aki megtanulta a francia
nyelvet az nem francia, hanem kanadai illetve
québeci zsidó. - tj ]
Lőwy főrabbi Nyírtasson született a nevét a
községről kapó Tass-i rabbi dinasztia sarjaként,
s 1945 után a tassi közösség vezetőjévé vált.
Családjából sokan a Holokauszt áldozataivá
váltak, így nagyapja is.
A főrabbi, a Holokauszt-túlélő követői
kisebb csoportjával 1949-ben érkezett Kanadába,
ahol új haszid közösség felépítésére
vállalkozott. Elsőként hozott létre
saját
falut Tass néven, amely Montreal közelében
(Boisbriand) található.
A falu közössége
modellként szolgál saját iskoláival és
intézményeivel. (MSA/NOL)"
-----------------
Megjegyzés
"Saját falu Tass néven,... saját iskoláival és
intézményeivel." -- Vagyis magyar szemmel: a
beolvaszthatatlan haszid közösség - a
Magyarországra erőszakolt multikuturális
társadalomban -- újra gettósítja magát, ahol a
szigorú Élettörvénykönyvük /a Talmud vagy Tan és
a Tóra/ biztosítja kazár-türk fajvér
tisztaságát.

Kanada,
ahová külföldiek előszeretettel jönnek,
köztudottan
multikulturális, -- több
kultúrájú, fajú, nemzetiségű ország, ahol
legalább 53 nemzetiség él. Ide inkább
bevándorolnak, mint ki. Kanada a különféle
kormányok rablógazdálkodása ellenére - egyelőre!
- még "virágzó államnak" mondható. Kérdés, hogy
vajon mi késztette a Québec tartományban élő
haszid zsidókat arra, hogy a lehetőségek
hazájából a
2183 lakosú kis
Nyírtass-községbe telepedjenek át. Talán az EU
által ígért, még a kanadainál is nagyobb
multikulturalizmus? Mi lehet az, amit nem
találtak meg a "pure laine" québeci francia
Boisbriand társadalomban, de úgy gondolják, hogy
a magyar Nyírtass község rendkívüli lehetőségek
várják őket? Netán
az erős nemzeti
öntudatukról híres québeci franciák között
volt nehezebb az érvényesülés, mint majd lesz a
sokkal türelmesebb magyaroknál? Izrael? És mi
van a zsidóknak létesített
cionista hazával?
Göncz Árpád mondta egyszer, hogy a
Kárpát-medence a kitűnő központi földrajzi
fekvése miatt lesz egyszer Európa legnagyobb
kereskedelmi és forgalmi központja. Ki tudja, mi
rejlik a nagy vonzalom mögött, hogy most
ezer
haszid zsidó Nyírtassba költözik! Valahol el
kell kezdeni úgy, mint kazár származású őseik
tették a 18. században, amikor a hátukon a
batyuba rejtett Talmuddal érkeztek Galíciából
magyar földre. Az is nagy kérdés, hogy
tulajdonképpen mire alapozzák a "magyar
származásukat", hiszen ezzel jogot formálnak
maguknak a visszatelepedésre. Nem utolsó sorban:
mit jelent a magyarságra nézve a haszid zsidók
által használt legnagyobb keresztény-ellenes
irodalom, a Talmud?
Adatok:
Rang: község | Terület: 3795 hektár | Lakosság:
2183 fő | Lakások száma: 815
Régió: Észak-alföld | Megye:
Szabolcs-Szatmár-Bereg
Önkormányzat e-mail címe:
nyirtass.onkormanyzat@matavnet.hu
Önkormányzat weboldala:
www.nyirtass.hu
Nyírtass község az ország észak-keleti részén
Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, Nyíregyháza
megyeszékhelytől 38 km-re Kisvárdától, mint a
legközelebbi várostól 16 km-re található. A
lakosság nagy része kereskedelemmel
foglalkozik.
Mindenesetre, hazánk fővárosában már felépültek
a zsidóság legfontosabb intézményei - az
újjáépített iskolák, zsinagógák, rabbiképző
intézetek, számos holocaust-emlékmű, az '50 ezer
bronz-cipő' műalkotás a Dunaparton,
luxuslakóházak, a kényesebb igényeket kielégítő
hatalmas vásárlóközpontok és persze a Siratófal.
A hatvanas években Marschalkó Lajos könyvet írt
Országhódítás címmel, amiben leírja
Magyarország idegenek általi tervszerű
térhódítását és honfoglalását. Ezt, az úgymond
tiszta nemzeti -- Magyarország maradjon a
magyaroké! - államon belül lehetetlen lett volna
megoldani. Ehhez szükséges a
Coudenhove-Kalergi gróf és zsidó felesége
által megálmodott,
kevertfajú-multikulti
Európai Egyesült Államokra, más néven Európai
Unióra, ahol eltűnnek a független államok
határai, a nemzetek egymásba olvadnak fizikailag
és szellemileg, s csak egy, a judaizmusra
alapozott
világvallás lesz divat.
Ám mindez nem tartozik a zsidókra, mert ahogy az
Ószövetségben olvassuk Bileám áldásai között:
"lám, ez a nép magányosan vándorol, és nem
tartozik a többi nép közé." (Számok: 23:9).
A keresztény vallást felvett izraeli zsidó író
Israel Shamír írja 'PARDES' c.
tanulmányában:
"A judaizmus célja, a zsidó népet Krisztus
helyébe helyezni Isten és ember közti
közvetítőnek. Egyszerűen, a zsidók akarnak Isten
lenni. A zsidó holokauszt helyettesíti Krisztus
szenvedéseit."
A 20. század elején, a köztudottan szabadkőműves
bécsi újságíró, a Pán Európa Mozgalom kitalálója
Nicolaus Richard Coudenhove-Kalergi gróf
díszgój úgy gondolta: eljött az idő, amikor
"a legyengült fehér korcs faj felett végre erős
és egységes tiszta vérű faj uralkodjon".
Felesége,
Roland (Klausner Ida) akkor
közismert zsidó színésznő, a páneurópai
szervezet mozgató rugója volt.
Coudenhove-Kalergi 1926-ban összehívta Bécsbe az
első Páneurópa Kongresszust, amelynek
résztvevőit négyötöd részben a nemzetközi
zsidóság alkotta! A gróf a zsidó Bécsi
Szabadkőműves Újság 1923. évi október 19-i
számában így jövendölt:
"A jövőbeni ember keverék faj lesz! Európa
számára kívánok egy eljövendő eurázsiai-negroid
fajt, hogy a személyiség sokoldalúsága
biztosítva legyen. A vezetőket majd zsidók
adják, mert a jóságos Gondviselés Európát a
zsidókkal, ezzel az új ésszel megáldott nemes
fajtával ajándékozta meg."
Luzsénszky Alfonz (1902-1975) jezsuita pap
fordításában "A Talmud Magyarul":
"
Jesia rabbi mondja: "A világ csak az
izraeliták végett teremtetett. Ők a gyümölcs a
többi nép csak üres csésze." ||
(Saniga):
"Isten csak azért szórta szét az izraelitákat az
egész világra, hogy a népekre áldást és
szerencsét hozzanak." ||
Seba Ábrahám: "A
zsidók előnye minden más nép felett, hogy a
világ minden más nemzete között alig van egy
ember, aki kiváló okossággal és bölcsességgel
lenne megáldva, míg a zsidók a legokosabb és
legbölcsebb emberek."
[Aster folyóirat
kiadóhivatal, Bp. III. Nád-utca 1. sz. - Dátum
nélkül, a két háború között.]
Arthur Koestler --
A TIZENHARMADIK TÖRZS /részletek/
A mai zsidóság magja így követte a régi
receptet: indulj új horizontok felé, de tarts
össze.
A
Zsidó Enciklopédia "Statisztika"
cikkében a tizenhatodik században a világ egész
zsidó népességének a száma egymillió körül volt.
Ez azt látszik jelenteni, amint erre már Poliak,
Kutschera és mások rámutattak, hogy a
középkorban azoknak a többsége, akik a zsidó
hitet vallották, kazárok voltak. Ennek a
többségnek egy lényeges része Lengyelországba,
Litvániába, Magyarországra és a Balkánra ment és
az alapját képezte a keleti zsidó közösségnek,
amely viszont a világ zsidóságának domináns
része lett. Még ha ennek a közösségnek az
eredeti magja fel is hígult és megnőtt a más
tájakról bevándorlókkal (lásd alább),
a
túlnyomóan kazár-türk eredetet erős
bizonyíték látszik alátámasztani és ezt legalább
olyan elméletnek kell tekinteni, amely érdemes a
komoly megvitatásra.
VIII. Faj és mítosz
A mai idők zsidósága két csoportra oszlik:
a
szefárdokra és az askenázikra.
A szefárdok azoknak a zsidóknak a
leszármazottai, akik az ókortól kezdve
Spanyolországban (héberül Szefarád) éltek, míg a
tizenötödik század végén ki nem űzték őket és
ekkor a Földközi-tenger mentén fekvő országokba,
a Balkánra és kisebb mértékben Nyugat-Európába
költöztek. A ladinot, egy héber-spanyol
dialektust beszélték és megőrizték
hagyományaikat és vallási rítusaikat. Az 1960-as
években a
szefárdok számát 500 000-re
becsülték.

Az
askenázik ugyanebben az időben körülbelül
tizenegymilliót számláltak. Így a hétköznapi
nyelvhasználatban zsidó gyakorlatilag
szinonimája az askenázi zsidónak. De a kifejezés
félrevezető, mert a középkor rabbinikus
irodalmában a héber Askenáz szót Németország
megnevezésére használták. Ez hozzájárult a
legendához, hogy a mai zsidóság a Rajna
vidékéről származik. Azonban nincs más kifejezés
a kortárs zsidóság nem-szefárd többségének a
megjelölésére.
A pikantéria kedvéért meg kell említeni, hogy az
askenáz szó a bibliában egy népre
vonatkozik, amelyik valahol az Ararát hegye és
Örményország szomszédságában élt. A név
előfordul a Genesis 10, 3 és a Krónika I. könyve
1, 6, mint Gomer fiainak egyike, aki Jafet egyik
fia volt. Askenáz Togarmah egyik fivére is (és
Magóg unokaöccse), akit a kazárok József király
szerint az ősüknek tartanak (lásd fenn II. 5.).
De a rosszabb még csak ezután következik. Mert
Askenáz Jeremiásnál 51, 27 is meg van említve,
ahol a próféta felhívja a népét és annak
szövetségeseit, hogy keljenek fel és rombolják
le Babilont: "Gyűjtsétek össze ellene Ararátnak,
Minninek és Askenáznak országait." Ezt a
szakaszt a híres Szadiah gáon, a keleti zsidóság
szellemi vezére a tizedik században úgy
magyarázta, mint a maga idejére vonatkozó
próféciát: Babilon a bagdadi kalifátust
szimbolizálja és Askenáz, aminek azt meg kell
támadnia, vagy a kazárok maguk, vagy valamelyik
velük szövetséges törzs. Ennek megfelelően,
mondja Poliak, néhány tanult kazár zsidó, aki
hallott a gáon szellemes okoskodásáról, magát
askenázinak nevezte, amikor Lengyelországba
vándoroltak ki. Ez ugyan semmit sem bizonyít, de
még fokozza a zűrzavart.(...)"
(Akkor mégis igaza van Jack Bernstein amerikai
askenáz-zsidónak, hogy "a mai Izraelben
nem-szemita askenázik uralkodnak a
szemitaszármazású szefárd zsidók felett, akiket
negyedrangú állampolgároknak tekintenek..")
Kapcsolódó olvasmány:
Nem
Galíciából jöttek a kazárok?
Arthur
Koestler: A tizenharmadik törzs
Egyéb ajánlott irodalom:
Bartha Miklós - Kazárföldön
Marschalkó Lajos - Országhódítók
(Az Interneten megtalálhatók és
Magyarországon is megjelent művek)
Forrás:
http://www.hazankert.com/haszid.html