mti

A Beneš-dekrétumok a világ sajtójának tükrében

●	A történelem
	Wprost
	Format
	Der Standard
	Neue Zürcher Zeitung
	Izvesztyija
	The New York Times
	Die Presse
	Lidové Noviny
	Die Welt
	Gazeta Wyborcza
	La Libre Belgique
	Právo
	Új Szó
	SME
	Pravda
	Mladá Fronta Dnes
	Le Monde

	Vissza

A BENEŠ-DEKRÉTUMOK A NEMZETKÖZI SAJTÓ TÜKRÉBEN

Összeállította: Faludi Gabriella

A Beneš-dekrétumokkal kapcsolatos nyilatkozatok hatásait elemzi a lengyel Wprost

Varsó, 2002. március 5. - A Beneš-dekrétumok történetéről, hátteréről, következményeiről, a témával kapcsolatos legutóbbi nyilatkozatokról, ezeknek a visegrádi együttműködésre gyakorolt hatásáról közölt részben áttekintő, részben elemző írást legfrissebb számában a Wprost című népszerű lengyel közéleti hetilap.

A cikk idézte Jacques Rupnik francia történész epés-gunyoros mondását, mely szerint "Kelet-Európa több történelmet termelt, mint amennyit meg tud emészteni".

Külön rövid cikk jelent meg Visegrádi vihar címmel Jaroslaw Gizinski tollából, amely Milos Zeman cseh és Orbán Viktor magyar miniszterelnöknek a Beneš-dekrétumokkal kapcsolatos kijelentéseit, ezek következményeit taglalja.

Mint írja, a témával kapcsolatos váratlan cseh, szlovák és magyar "túlérzékenységre" csak egyetlen magyarázat van, mégpedig az, hogy mindhárom ország a választási kampány időszakába lépett, és a történelmi számlák kiváló "póttémát" kínálnak - írta a szerző. A szélsőséges nacionalisták számára, mint amilyen Csurka István Magyarországon, Jan Slota Szlovákiában vagy Gheorghe Funar Romániában, az etnikai konfliktusok a politikai érvek kimeríthetetlen tárházát jelentik. Az előző, különösen éles szóváltás a 2001 júniusában elfogadott magyar kedvezménytörvény kapcsán robbant ki, amelynek ürügyén Budapestet azonnal irredentizmussal és revansizmussal vádolták - folytatódik a cikk.

Senki sem hiszi, hogy a forró választási időszakban egy asztalhoz lehetne ültetni Orbánt, Dzurindát és Zemant. Nem jártak eredménnyel a lengyel diplomaták erőfeszítései a patthelyzet feloldására - írta Gizinski. "Nem akarunk túl nagy nyomást gyakorolni, nehogy olyan látszatot keltsünk, mintha a csoport legerősebb tagja, Lengyelország maga alá akarná gyűrni visegrádi partnereit" - mondta a lapnak Bogdan Góralczyk, a lengyel külügyminiszter kabinetfőnöke.

Varsó számára nem marad más hátra, mint kivárni, amíg a választási színjáték után a csehek, a magyarok és a szlovákok lecsillapodnak, és komolyan elgondolkodnak a regionális együttműködésről. Sajnos ez a mostani viszály nem a legjobb kilátásokkal kecsegtet a visegrádi együttműködés jövőjére nézve az EU-csatlakozási folyamatban - fejeződik be a cikk.

Wprost

A lap tetejére

Jan Kavan: a teljes cseh jogrendre kihatna a Beneš-dekrétumok semmissé nyilvánítása

Bécs, 2002. március 4. - Csehország azért nem nyilváníthatja semmisnek a Beneš-dekrétumokat, mert a cseh jogrend egészére kihatna, ha törölnék a 150 rendeletet, amely közül kilenc függ össze a németek és magyarok háború utáni elüldözésével - mondta Jan Kavan cseh külügyminiszter egy interjújában, de nem válaszolt arra, igyekszik-e Prága kétoldalú alapon rendezni a kitört viszályt Németországgal, Magyarországgal és Ausztriával.

A Format című osztrák politikai hetilap hétfői számában Kavan kifejtette: a dekrétumok az utóbbi idők eseményei nyomán sem állnak összefüggésben Csehország EU-csatlakozásával, amint ezt Günter Verheugen bővítési biztos mondta. Az EU bizottsága jogi elemzést kért az illetékes testületétől, míg Prága hasonló feladattal bízta meg az igazságügyi minisztériumot, mert jobb, ha a jogászok beszélnek, mintha az érzelmek jutnak szóhoz.

Kavan helytelennek minősítette Václav Klaus volt cseh kormányfő követelését, hogy a csatlakozási szerződésben záradék foglalkozzon a dekrétumokkal. Úgy vélte: a jelek szerint valóban inkább pénzről és tulajdonról van szó, mint történelmi tényekről, ám nem osztható Klaus aggodalma, hogy ha a kérdést nem rögzítik a csatlakozási szerződésben, valakik pereket indítanak és nyernek egykori vagyonuk visszaszolgáltatást illetően. Klaus követelése túlzott válasz a most zajló vitára, s ártalmas lehet - mondta Kavan.

Hangsúlyozta: Prága is azt mondja, hogy a Beneš-dekrétumok a múlt részét alkotják, s a háború utáni különleges helyzet termékei.

Arra a kérdésre, hogy a jelek szerint a dekrétumok mégsem egészen holtak, mert az utóbbi években is akadt példa arra, hogy ezekre hivatkozva utasítottak el vagyoni visszaszolgáltatásokért indított pereket, Kavan kijelentette: "amennyiben a jogi elemzések kiderítik, hogy a Beneš-dekrétumokat aktívan alkalmazták, lépéseket kell tennünk. Nekem azt mondták, hogy ilyen nem fordul elő, hanem néhány perben a történtek magyarázataként utaltak a dekrétumokra".

A miniszter védelmébe vette Milos Zeman kormányfőt, aki nagy feltűnést keltő nyilatkozatában a szudétanémeteket Hitler ötödik hadoszlopának nevezte. "Nem szabad elfelejteni, hogy Csehország feldarabolásában sok-sok németnek volt része. Őket később árulónak minősítették, akárcsak a cseh kollaboránsokat. Sokakat elűztek. Ez már csak így van: a legyőzötteknek a győztes szövetségesek diktálják a feltételeket. Ez soha nem valami humánus eljárás, és semmi köze nincs a mai emberi jogi normákhoz, erről beszélt Zeman. Ám a Beneš-dekrétumokban nem az elüldözésről, hanem az ellenség tulajdonának lefoglalásáról van szó" - mondta Kavan.
Arra a kérdésre, hogy Prága most igyekszik-e kétoldalú alapon rendezni a viszályt Németországgal, Magyarországgal és Ausztriával, csupán annyit mondott: ellentétben Németországgal a háború után nem vették el olyanok vagyonát, akik akkor osztrák állampolgárok voltak, ezért sok cseh jogász szerint Ausztriának nincs is joga szólni a német elüldözöttek nevében.

Végül a cseh külügyminiszter kijelentette: Prágában most azon gondolkodnak, hogy a német antifasisztáknak jelképes kompenzációt nyújtsanak, mert a jogtalanságot jóvá kell tenni, de Csehországban most választási harc folyik, és a kampányok a világon mindenütt "meglehetősen szörnyűek".

Format

A lap tetejére

Schlüssel kancellár: gondoskodni kell, hogy a dekrétumoknak ma ne legyen jogi hatásuk

Bécs, 2002. március 2. - A Beneš-dekrétumok nem tehetők meg nem történtté, de gondoskodni kell arról, hogy ma ne legyen jogi hatásuk, mert a mai Európában nem lehet az emberi jogokat sértő dekrétumok alapján álló ítéleteket hozni - mondta egyebek között Wolfgang Schüssel osztrák kancellár a Der Standard című liberális bécsi lapban szombaton megjelent interjújában.

Schüssel megemlítette, hogy a most európai szinten kezelt problémát Milos Zeman cseh kormányfő hozta a felszínre megjegyzéseivel, amelyeket egy osztrák politikai hetilapban tett, amikor a szudétanémeteket Hitler ötödik hadoszlopának, elűzésüket pedig enyhe büntetésnek minősítette, ezt azonban a mai Csehországban is elutasítják.

Schüssel azt ajánlotta Csehországnak, hogy dolgozzon ki kárpótlási megoldást az elüldözöttek számára. Ausztria példájára hivatkozott, amely önként, tulajdonképpen külső nyomás nélkül megállapodott mind a volt kényszermunkások, mind a vagyoni károkat szenvedettek kárpótlásáról. A kancellár szerint jogilag nem szükségszerű, hogy kártérítési perek induljanak, ha a cseh kormány tesz lépéseket. Az elüldözöttek szövetségeinek követelései természetesen fennállnak, ezt azonban jogilag külön lehet választani - mondta.

Egyébként leszögezte: álláspontja mindig is az volt, hogy "holt jogtalanságnak" kell minősíteni az érintett dekrétumokat, s hogy az Európai Unióhoz való csatlakozással ez jogilag is világosan láthatóvá válik. Ehhez nem kötődnek feltétlenül a kárpótlási kérdések, amelyeket mindenkinek magának kell eldönteni - mondta Schüssel. Ausztriában a felszabadultság érzésével jártak a kárpótlások - szögezte le, de hozzátette, hogy ezt Csehországban kell megvitatni és eldönteni.

Der Standard

A lap tetejére

Közép- és Dél-Európában a történelem alakította a politikai tudatot

Bécs, 2002. március 2. - A Neue Zürcher Zeitung című tekintélyes svájci lap szombaton címoldalán tudósítója, Andreas Oplatka terjedelmes cikkét közölte "Közép-Európa történelmi terhei" címmel.

Oplatka utal arra, hogy az amerikaiak a politikáról szóló beszélgetésekben európai partnereknek előbb-utóbb szinte mindig az mondják: "ez már történelem", ám az európai kontinens átivódott történelemmel, a politikai tudatot itt a történelem alakította, s ez szinte nyomasztó mértékben érvényes Közép- és Dél-Európára.

Az utóbbi hetekben teljesen soha be nem hegesedett sebek szakadtak fel, amikor viszály tört ki az 1945-ben kelt Beneš-dekrétumok körül és sok szemrehányó értetlenséggel fogadták azt a törvényt, amellyel a magyarok az ország határain túl élő magyar kisebbségeket igyekeznek támogatni - írta Oplatka.

A szerző ismertette a Beneš-dekrétumok körül feltört politikai feszültség részleteit, majd rámutatott: a cseh politika azt mondja, hogy a dekrétumokat a kortörténeti háttér, az ország harmadik birodalom általi megszállása és szétverése előtt kell szemlélni. Ez bizonyára így van, de keveset változtat azon a tényen, hogy a rendeletek éppen azokkal a módszerekkel élnek, amelyek ellen a demokráciák háborúztak: a német és a magyar kisebbség kollektív bűnösségét posztulálták, az egyéntől csakis e nemzetiségekhez való tartozása miatt megvontak minden szabadságjogot, alapul szolgáltak a kisajátításhoz és - a győztes hatalmak potsdami bólintása nyomán - a szudétanémetek elkergetéséhez.

Oplatka megállapítása szerint "nem véletlen, hogy a kérdés éppen most merül fel, akkor, amikor a tárgyalási ködön át lassan körvonalazódik a tagjelöltek uniós felvétele. A kérdés az, hogy összeegyeztethető-e az unió jogi normáival az a jogrend, amely még mindig tartalmazza a dekrétumokat. Prága - és kisebb mértékben Pozsony is - attól tart, hogy a dekrétumok semmissé nyilvánítása nyomán kártérítési követelések áradata indul meg, s Václav Klaus volt kormányfő odáig ment el, hogy követelte a dekrétumok záradék formájában való rögzítését a csatlakozási szerződésben. Kérdés azonban, miféle értékközösség lenne még az unió ebben az esetben."

Oplatka így folytatta: "A dekrétumok azonban éppen történelmi hátterükkel az európai integráció korában egy másik nem megfelelő üzenetet hordoznak, amelyről alig esik szó. .... Hitler szlávsággal szembeni halálos ellenségességére adott válaszként Beneš 1945-ben igyekezett felhasználni a kínálkozó lehetőséget és Csehszlovákiát erővel csakis szlávok lakta nemzetállammá alakítani".

A nyugati diplomaták számára az utóbbi időben fejtörést okozó másik eset a magyar kormány törekvése, hogy a szomszéd országokban élő magyarokat erkölcsileg és anyagilag támogassa - írta Oplatka. Ismertette Magyarország első világháború utáni felosztásának történetét, majd megállapította: Magyarország a két háború között eltökélt revizionista kurzust követett, miközben szomszédai azon szorgoskodtak, hogy bebiztosítsák a megszerzett területeket, az ott élő kisebbségek intézményeit gyengítsék és a terület etnikai összetételét az államalkotó nemzet javára változtassák meg. Csúcspontját ez a politika Nicolae Ceausescu Romániájában érte el, de azzal a különbséggel, hogy a Moszkva fennhatósága alatt álló közép-kelet-európai udvarban nyugalomnak kellett lenni, s Magyarországnak hallgatnia kellett. S a kérdés - amelyet nem oldottak meg, csak a szőnyeg alá söpörtek - 1989. után újra felszínre bukkant.

"Az új, demokratikus Magyarország kezdettől elismerte a határokat, de azon volt, hogy nemzetközi témává tegye a kisebbségvédelmet és a magyar kisebbségek helyzetét. A határokon túli kisebbségek támogatásáról szóló, nemrég Budapesten elfogadott törvény azonban egyben az öntudatos, magát a siker útján látó Magyarország kifejeződése is. Budapesten kétségtelenül eleve elfogadták, hogy az intézkedés több szomszédot fejbe kólint majd" - vélekedett a szerző.

Végül Oplatka felveti a kérdést, hogy Közép-Kelet-Európában, ahol sok nép él, helyes megoldás volt-e nyugati mintára a nemzetállami utat választani, de nyomban hozzáteszi, hogy erről már kár vitatkozni. "A remény most az Európai Unióban van, amely enyhíti majd az ellentéteket és felszámolja a határok elválasztó jellegét. A tagjelöltekre máris mérséklő hatással van a Brüsszel által elvárt normákhoz való alkalmazkodás kényszere. Ugyanakkor az uniónak, amely eddig nyugati egyesület volt, Közép-Európában meg kell tanulnia, hogy lehet mozogni egy olyan terepen, ahol a történelem máig be nem fedett árkokat ásott" - írta Oplatka.

Neue Zürcher Zeitung

mti

A BENES-DEKRÉTUMOK A NEMZETKÖZI SAJTÓ TÜKRÉBEN

"Politikai szellemidézéssel" vádolja a magyar miniszterelnököt az Izvesztyija

Moszkva, 2002. február 27. - "Politikai szellemidézéssel" vádolja Orbán Viktor miniszterelnököt az Izvesztyija című orosz napilap szerdán megjelent cikke a Benes-dekrétumokról elhangzott kijelentései kapcsán.

A prágai keltezésű cikk szerzője - Jaroszlav Simov, az amerikai Szabadság Rádió munkatársa - azt a véleményt fejti ki, hogy a magyar kormányfő inkább "belpolitikai fogyasztásra" szánta kijelentését: nemsokára parlamenti választások lesznek Magyarországon, és a cikkíró szerint "a kormányzó jobbközép blokk népszerűsége nem tűnik túl magasnak a közvéleménykutatások tükrében." Simov úgy látja: "Eduard Benes volt csehszlovák elnök szellemének megidézése" felbomlaszthatja a visegrádi négyest, ami a regionális együttműködés számos pozitív példáját hozta az 1990-es évek eleje óta. Megemlíti ugyanakkor, hogy a budapesti vezetés vélhetően nem számított ilyen heves ellenreakcióra Prága és Pozsony részéről. Az orosz napilap kitér arra is, hogy a Benes-dekrétumok visszavonását szorgalmazza Jörg Haider karinthiai tartományfőnök, és Edmund Stoiber bajor miniszterelnök, jobboldali német kancellárjelölt is.

Az Izvesztyija a közép-európai történelem egyik legfájdalmasabb kérdéseként jellemzi a Benes-dekrétumokat. A cikk szerint az azokban megfogalmazott kollektív bűnösség elvétől a prágai és pozsonyi vezetés is elhatárolódik, attól tartanak ugyanakkor, hogy a dekrétumok visszavonása perek tömegét váltaná ki az II. világháború után vagyonuktól megfosztott, és kitelepített szudéta-németek és szlovákiai magyarok, illetve leszármazottaik részéről. A lap szerint egy tömeges kártérítés megoldatlan feladat elé állítaná Csehországot és Szlovákiát, nem beszélve arról, hogy mit kezdenének azokkal a polgáraikkal, akiket annak idején az elüldözött németek és magyarok otthonaiba telepítettek. A lap idézi Milos Zeman cseh miniszterelnök kijelentését, amely szerint csak azok számíthatnak bocsánatkérésre és kártérítésre, akik nem működtek együtt a hitleristákkal. A cikk szerzője szerint azonban Csehszlovákia 1938-1939-es feldarabolása idején "a szudéta németek, és a magyarok egy része forrón üdvözölte a nácikat." Hozzáteszi ugyanakkor, hogy a háború után kimondott kollektív bűnösséget sok antifasiszta is megszenvedte. Az Izvesztyija aláhúzza a győztes nagyhatalmak felelősségét is: a Benes-dekrétumokat ugyanis Sztálin, Truman, és Churchill is jóváhagyta az 1945-ös potsdami konferencián.

Izvesztyija

A II. világháború le nem lohasztott gyulladása fenyegeti a visegrádi országok egységét

Washington, 2002. február 27. - "A második világháború egyik le nem lohasztott gyulladása fenyegeti annak a négy országnak az egységét, amely abba vetette reményeit, hogy hamarosan és tömbként az Európai Unióban találja meg jövőjét" - írta szerdai számában, a Benes-dekrétumok kérdésének szentelt, prágai keltezésű cikkében a The New York Times.

Az írás tömören ismertette a Benes-dekrétumok tartalmát és következményeit, valamint beszámolt arról, hogy Orbán Viktor több ízben szorgalmazta e dekrétumok érvénytelenítését. A magyar miniszterelnök "most azt mondja, hogy a dekrétumok érvénytelenítését az európai uniós tagság feltételévé kellene tenni az egykor Csehszlovákiát alkotó két állam, a Cseh Köztársaság és Szlovákia esetében".

Orbán Viktor felhívása azonban "haragra gerjesztette a Cseh Köztársaságot és Szlovákiát, és nyomás alá helyezte (e két ország) partnerségét Magyarországgal, valamint Lengyelországgal, az Európai Unióhoz való 2004-es közös csatlakozás tekintetében" - írta a lap, hozzátéve, hogy Orbán nyilatkozatai nyomán a cseh és a szlovák vezetők lemondták a március 1-re tervezett négyoldalú budapesti találkozót.

A The New York Times ismertette Mikulás Dzurinda szlovák miniszterelnök véleményét, aki "azzal vádolta Orbánt, hogy a kérdés manipulálásával saját magán akar segíteni az áprilisi magyarországi választásokon".

A The New York Times cikke szerint "a dekrétumok immár nincsenek hatályban, de a cseh és a szlovák vezetők elutasították azok hivatalos érvénytelenítését, mert ha azt megtennék, azzal formai lehetőséget adnának az elűzött németeknek és magyaroknak elkobzott javaik visszakövetelésére".

"Brüsszelben az elmúlt napokban számos európai uniós tisztségviselő megállapította, hogy a dekrétumok nem lehetnek a(z uniós) csatlakozás akadályai. Németország, ahol a kérdés továbbra is fajsúlyos, szintén közölte, hogy a dekrétumokat nem kívánja üggyé emelni" - írta a New York-i lap.

A cikk kitért arra, hogy a német vezetőket mindazonáltal felbőszítette Milos Zeman cseh kormányfő, amikor "Hitler ötödik hadoszlopának" minősítette a szudétanémeteket. Zeman - jegyezte meg a The New York Times - Jörg Haider bírálatára válaszul fogalmazta meg véleményét. Haidert a The New York Times úgy minősítette, mint olyan jobboldali osztrák politikust, aki "a dekrétumok miatti folyamatos haragot saját pártja népszerűségnövelésének szolgálatába állította".

The New York Times

A Die Presse szerint az érzelmek megnehezítik a viszályok rendezését

Bécs, 2002. február 26. (MTI) - Az érzelmek általában mgnehezítik a viszályok rendezését, de ha valami miatt az érintett felek nem tudnak felülemelkedni az ügyön és kívülről szemlélni azt, végleg lehetetlenné válik a megoldás: ez most a helyzet a Benes-dekrétumokkal - írta keddi számában a Die Presse című konzervatív bécsi lap.

A kommentár rámutat: a történtekhez még mindig sok érzelem fűződik, s ezeket az érzelmeket az utóbbi időben minden elviselhető mértéken felül szították. A csehek elutasítják az elüldözöttek szövetségei, Németország, Ausztria és legutóbb Magyarország által támasztott követelést, hogy nyilvánítsák semmissé, vagy legalábbis "holt jogtalansággá" a dekrétumokat, mert tartanak a kárpótlási igényektől - amelyek így is léteznek -, s mert biztosak abban, hogy a dekrétumok nem akadályozhatják az uniós csatlakozást. Az érzelmi oldalon pedig egyetlen ország sem szereti, ha kívülről akarják megmondani neki, mi a teendő. Prága álláspontja minden osztrák, német, vagy magyar politikus követelése nyomán tovább keményedik.

A szinte minden érintett országban küszöbön álló választások pedig megakadályozzák, hogy az illetékesek felülemelkedjenek a napi csörtéken, s a nyilvánosságtól elvonulva elgondolkodjanak azon, hogy ami már fél évszázada is égbe kiáltó jogtalanság volt, azt nem kellene-e most jogtalanságnak minősíteni, mégpedig nem az Európai Unió kedvéért, hanem mert ez a demokratikus államiság alapjaihoz tartozik - írta a szerző. Felsorolta, hogy Csehországban nyáron, Magyarországon tavasszal, Ausztriában 2003 őszén választanak, s ezért nincs kilátás az érzelmek kihűlésére, s ezzel a megoldás folyamatának megindulására.

Die Presse

Lidové Noviny kommentátora szerint Orbánnak igaza van

Prága, 2002. február 26. - A Lidové Noviny című cseh lap szerint azzal vádolni Orbán Viktort, hogy szétverte a visegrádi együttműködést, nem jelent mást, mint felcserélni az okot az okozattal.

Orbán Viktornak ugyanis nem éppen diplomatikus módszere és populizmusa ellenére sajnos igaza van. A mai Európában egész egyszerűen nincs helyük az olyan törvényeknek, amelyek kollektív bűnösség elve alapján elveszik több millió állampolgár vagyonát, írja a lap kommentátora, Petruska Sustrová az Orbán Viktornak igaza van című cikkében.

A szerző szerint elvenni valakinek a vagyonát térítés nélkül, és ráadásul politikai okokból, olyasmi, ami a valódi liberálisokat határozott tevékenységre kellene hogy ösztönözze. Hiszen a magánvagyon szent, alapja a piacnak, amely nélkül az nem létezhet és nem működhet. Csehországban bizony furcsa liberálisaink vannak...

"Orbánnak elégedetlensége kinyilvánításához még egy, teljesen sajátos oka is lehetett: a magyarok számára évtizedeken keresztül ugyanis nehezen lehet megemészthető, hogy a magyar nemzetiségű (csehszlovák) állampolgárokat a Benes-dekrétumok alapján a németekhez, a kollaboránsokhoz és az árulókhoz sorolták, akik vagyonának cseh, de főleg szlovák kezekbe kellene kerülnie. Miért kellett a magyarokat a Benes-dekrétumokkal megbüntetni a szlovákok javára? Azért, mert a magyar álam a háború alatt a hitleri Németország oldalán állt? Hiszen ez a háborús szlovák államra is érvényes volt" - állapítja meg Sustrová.

Leszögezi: nem revizionista, s csak azt a véleményét szerette volna elmondani, hogy a megoldatlan múlt állandóan a sarkunkra tapos. Látható, hogy a Benes-dekrétumok szőnyeg alá söprése nem segített.

Lidové Noviny

Die Welt: veszélyben Schröder prágai útja?

Berlin, 2002. február 26. - Német sajtóértesülés szerint a benesi dekrétumok, illetve a cseh kormányfő közelmúltbeli kijelentései miatt bizonytalanná vált a német kancellár március végére tervezett prágai látogatása.

Mint a Die Welt keddi összeállításából kitűnik, az eredetileg március 22-23-ra beütemezett kormányfői látogatás még kérdéses. A szövetségi kormány tájékoztatási hivatalában az újság érdeklődésére hétfőn azt közölték, hogy az utazással kapcsolatban még nem született végleges döntés. Ez mindenképpen Berlin fenntartásainak erősödését jelzi. Schröder február közepén tett latin-amerikai körutazása idején ugyanis a német kormányszóvivő még tényként emlegette a közelgő prágai látogatást.

A benesi dekrétumok nyilvánvalóan politikai robbanótöltetté váltak Csehszlovákia utódállamainak és Magyarországnak a viszonyában is - írta a német konzervatív újság, "teljesen meglepőnek" minősítve Orbán Viktor miniszterelnök múlt heti bírálatát, miután a csehszlovákiai német és magyar kisebbség 1945 utáni kitelepítését Budapest eddig soha nem hozta szóba. A Prága és Pozsony címére elhangzott, a dekrétumok eltörlését sürgető felszólítás nyomán a cseh és a szlovák kormányfő lemondta részvételét a visegrádi négyek csúcstalálkozóján.

Orbán szombati nyilatkozatában leszögezte: a benesi dekrétumok kapcsán nem politikáról, hanem emberi jogokról van szó; egyúttal egységes felsorakozásra szólította fel a magyarokat, külön figyelmeztetve a baloldali ellenzéket: ne állítson olyasmit, ami ellentétes volna az alapvető etikai értékekkel és az ország nemzeti érdekeivel.

"Pedig nagyon is politikáról van szó" - tette hozzá a Die Welt. - Áprilisban parlamenti választásokra kerül sor Magyarországon, és Orbán pártja, a Fidesz újabban fontos százalékpontokat veszít a közvélemény-kutatásokban. Hasonló a helyzet Csehországban és Szlovákiában is. Ez állhat a hátterében az utóbbi hetekben elhangzott figyelemre méltó kijelentéseknek - például annak, amikor Zeman úgy vélte, a kitelepítés "enyhe büntetés" volt a szudétanémetek számára. Másrészt a Mladá Fronta Dnes című prágai lap azt írta, hogy a benesi dekrétumok tartalmát - etnikai hovatartozás miatti vagyonelkobzás és erőszakos kitelepítés - Európában a genocídium fogalommal szokás jelölni.

"A realitásokat persze nem lehet visszavonni. Orbánnak az a célja, hogy nevén nevezzék a jogsértést ahelyett, hogy az málladozó alapkőként beépüljön egy nagyobbá váló Európai Unió alapzatába. Magyarországon alig akad olyan ember, aki képes volna megérteni a cseh és a szlovák álláspontot" - írta a Die Welt.

Die Welt

A varsói magyar nagykövet a Gazeta Wyborczában

Varsó, 2002. február 26. - Egész oldalas összeállítást közölt keddi számában Orbán Viktor magyar miniszterelnöknek a Benes-dekrétumokról tett kijelentéseiről, azok nemzetközi visszhangjáról és a visegrádi együttműködés válságáról a Gazeta Wyborcza című baloldali liberális lengyel napilap.

A lap idézte Katona Tamás varsói magyar nagykövet lengyel újságíróknak tett kijelentését, miszerint a magyar kormányfő az Európai Parlamentben leszögezte: a Benes-dekrétumok ügye nem terheli meg a visegrádi együttműködést, ez a cseh és a szlovák, illetve az Európai Unió jogrendje közötti összeférhetetlenség problémája.

Haraszti Miklós magyar közíró, médiaszakértő, a Szabad Demokraták Szövetségének volt parlamenti képviselője a lengyel lapnak adott terjedelmes interjúban úgy vélte, hogy a magyar kormányfő viselkedésében több a hiba, mint az ésszerűség, ok nélkül megsértette a cseheket és a szlovákokat. A Benes-dekrétumokat illető kijelentések egyik oka Haraszti szerint az, hogy a miniszterelnök igyekszik megnyerni a jobboldali szavazótábort a választások előtt. A Fidesz és az MSZP fej fej mellett állnak, szövetségesként az MSZP számára az SZDSZ, a Fidesz számára pedig a MIÉP jöhet szóba, mert csak ezeknek van esélyük a két nagy párton kívül a parlamentbe jutásra.

A MIÉP-pel kötendő koalíciót a Fidesz elvetette, miután Csurka István pártja a tavaly szeptemberi amerikai terrortámadások után éles támadást intézett az Egyesült Államok ellen, lehetetlenné téve ezt a korábban mérlegelt lehetőséget - mondta Haraszti. Egy kisebbségi kormányhoz a Fidesz nem kapna megfelelő támogatást, így nem marad más, mint a nagykoalíció az MSZP-vel vagy új választások kiírása.

Orbán kijelentéseinek másik oka - vélte Haraszti -, hogy a magyar miniszterelnök tudatosan alkalmaz egy bizonyos agresszív stílust, mert úgy véli, hogy ennek köszönheti sikereit. Néhány hónapja választási megfontolásokból átvette Martonyi János külügyminisztertől a külpolitika irányítását, mert úgy gondolta, hogy ezen a területen pontokat szerezhet. Ám ez a konfrontatív stílus nem válik be, és Orbán nagy hibát követ el azzal, hogy nem számol másokkal - mondta a Gazeta Wyborczának egyebek mellett Haraszti Miklós.

Gazeta Wyborcza

La Libre Belgique: hidegzuhany a visegrádi országokra

Brüsszel, 2002. február 26. - "Hidegzuhany a Visegrádi Csoportra" címmel a La Libre Belgique kedden tényszerű jelentésben számolt be a benesi dekrétumok körül kibontakozott vitáról.

A mérsékelten konzervatív irányzatú belga lap idézte Orbán Viktor miniszterelnöknek a múlt héten Brüsszelben tett kijelentését, amely szerint a dekrétumok nem egyeztethetők össze az európai joggal, ezért Csehországnak és Szlovákiának még uniós csatlakozása előtt hatályon kívül kellene helyeznie azokat.

Az uniónak azonban nincsenek ilyesfajta igényei. Günter Verheugen bővítési biztos arról biztosította Jan Kavan cseh külügyminisztert, hogy a dekrétumok ügye független a csatlakozási tárgyalásoktól.

A lap felidézi a dekrétumok legfontosabb rendelkezéseit, amelyek "mintegy hárommillió szudétanémet és körülbelül 30 ezer szlovákiai magyar javaitól való megfosztásához és kitelepítéséhez vezettek". Kavan ennek ellenére megerősítette, hogy a dekrétumok hatályban vannak, és továbbra is hatályban maradnak, még ha "semmilyen jogi erejük nincs" is már.

A háttérben azonban Damoklesz kardjaként lebeg a cseh kormány fölött a kártalanítás lehetősége, amelyet gyakran felvetnek a kitelepítettek vagy leszármazottaik szervezetei - fűzi hozzá a tudósító, aki szerint az összetűzés tagadhatatlanul hidegzuhanyként érte a térséget és az 1991-ben létrejött Visegrádi Csoportot.

Idézi ugyanakkor Libor Roucek cseh kormányszóvivőt, aki szerint "Orbán Viktornak ez a kisiklása nem fogja megváltoztatni" az érintett országok közötti "szilárd" kapcsolatokat. "Majd elválik..." - jegyzi meg némileg szkeptikusan a La Libre Belgique.

La Libre Belgique

Jan Kavan szerint Prága továbbra is élesen fog reagálni

Prága, 2002. február 26. - A cseh miniszterelnök-helyettes és külügyminiszter szerint Orbán Viktor véleménye a Benes-dekrétumokról semmi esetre se tudja veszélybe sodorni a visegrádi csoport létét, ami azonban nem zárja ki, hogy a Cseh Köztársaság élesen reagáljon a dekrétumok érvénytelenítését érintő megismételt követelésekre.

"A visegrádi országok és Magyarország együttműködésének nem fog ártani, ha ezt (az együttműködést) bizonyos politika szinteken a magyar választások utáni időkre halasztjuk" - nyilatkozta Jan Kavan a Právo című prágai baloldali lap keddi számában megjelent interjújában.

A cseh diplomácia vezetője kifejtette: ugyanakkor az együttműködés más területeken folytatódhat. Mint elmondta ez az eredménye annak a megbeszélésnek is, amelyet hétfőn folytatott Gogolák Gáborral, a prágai magyar nagykövetség ügyvivőjével.

Kavan "abszurdnak" minősítette a Václav Klaus vezette ellenzéki Polgári Demokratikus Párt követelését, hogy Csehország uniós csatlakozási szerződésébe kerüljön be egy olyan jogi norma, amely Prágának garantálná a Benes-dekrétumok érvényességét. Megjegyezte, hogy a kormány nevében rövidesen válaszol Klausnak. Ugyanakkor leszögezte: az Európai Unió ismételten biztosította Prágát arról, hogy a Benes-dekrétumok nem képeznek akadályt Csehország uniós csatlakozása terén, s ezért nem is lesz róluk semmiféle nyilvános vita.

A miniszter úgy véli, ha Csehország most megpróbálná a dekrétumokat kiszakítani saját történelméből és valamiféle módon elérni, hogy azok bekerülhessenek a csatlakozási szerződésbe, tulajdonképpen saját maga váltaná ki a vitát a dekrétumokról. "Ezt nagyon veszélyes precedensnek tartanám" - szögezte le a miniszter.

Právo

Mit válaszolna a szlovák miniszterelnök a dekrétumokkal kapcsolatos kérdésre?

Pozsony, 2002. február 27. - Vajon mit válaszol majd a szlovák miniszterelnök, ha az Európai Parlament képviselői neki is felteszik a Benes-dekrétumokkal kapcsolatos kérdéseket - veti fel szerdán megjelent kommentárjában a pozsonyi Új Szó.

Merthogy a történtek után nyilván garmadával kapná a kérdéseket. Megtehetné, hogy nem válaszol, de ez ott nem szokás, az EP nem a pozsonyi parlament, tehát felelnie kell, akárcsak Orbánnak. Ha azt válaszolja, hogy a dekrétumokkal nincs semmi baj, akkor nevetségessé válik, ha pedig elismeri, hogy a Benes-dekrétumok a kollektív bűnösség elvére épülnek és jogsértőek, akkor hogyan magyarázza meg, hogy mégis ragaszkodik - így a lap.

»◊«

A "magyar kérdés" várhatóan a szlovákiai választások vezérmotívuma lesz

Pozsony, 2002. február 26. - Orbán Viktor közelmúltban "elejtett mondatai" miatt a magyar kérdés várhatóan a szlovákiai választások domináns tényezőjévé válik - vélekedett a pozsonyi Új Szó kedden megjelent írásának szerzője.

A szlovákiai magyarság háború utáni jogfosztottságát "törvényesítő" Benes-dekrétumok felemlegetése másra aligha lehet jó, mint a szomszédos országok radikális politikai hangulatának felkorbácsolására. Utána már csak hátra kell dőlni a karosszékben és várni a jól kiszámítható szlovák és cseh reakciókat és besöpörni a (magyarországi) jobboldali támogatók elismerését - így a lap, amely egyszersmind leszögezi, hogy a Csehországban és Szlovákiában még mindig a jogrendszer részét képezik a német és magyar kisebbséget kollektív bűnösséggel vádoló dekrétumok, márpedig ezeknek sem az Európai Unió, sem egyetlen magát demokratikusnak nevező ország jogrendjében nincs semmi keresnivalójuk.

Új Szó

SME: a radikalizálódás kezelhetetlen helyzetekhez vezet

Pozsony, 2002. február 26. - A liberális SME szerint: ami a magyar-szlovák viszonyban néhány hónapja még elképzelhetetlen volt, ma beláthatatlan következményekkel fenyeget: a történelem igazolja, hogy a radikalizálódás kezelhetetlen helyzetekhez vezethet.

Lehet, valakinek rokonszenves, hogy a partnerországok kormányfői nem mennek el a visegrádiak keszthelyi csúcstalálkozójára, ezzel azonban gyakorlatilag semmit sem oldanak meg és a kialakult helyzetet sem csillapítják: a visegrádi országok kormányfőinek előbb vagy utóbb találkozniuk kell - akár Zeman, akár Dzurinda, akár Orbán a nevük - így a SME, amely egyedüli szlovák lapként emlékeztet arra, hogy Orbán Viktor Benes-dekrétumokkal kapcsolatos brüsszeli kijelentése egy EU-képviselő kérdésére adott válaszként hangzott el.

SME

Orbán keménykedésének megvan a maga logikája, de ezzel az EU veszít

Pozsony, 2002. február 27. - A baloldali színezetű pozsonyi Pravda cikkírója szerint a Benes-dekrétumok ügyében megnyilvánulók figyelme elsiklik a lényeg fölött, miszerint: "a köznépnek odavetett gumicsont kizárólag az Orbán-csoport választóinak befolyásolását szolgálja."

A Budapesten "nagy pompával" megnyitott Terror Házában kiállított anyag "sokatmondó korszakfelosztását" észrevételező szerző úgy látja, hogy e történelemtudományi intézmény népszerűsítői a magyar kormánygarnitúra politikai ízlésére jellemző módon csupán elhanyagolható figyelmet szentelnek a fasiszta őrület történelmi előzményeinek. Szerinte a magyar közszolgálati televízióból és a kormányhoz közeli lapokból tájékozódó ember úgy értesülhet, hogy Magyarországon csak 1944-ben, a Szálasi-banda hatalomátvételével kezdődött el a szélsőjobboldali uralom időszaka.

Mint írja: nem nehéz megfejteni, vajon Orbán Viktor kormánya miért igyekszik azt a látszatot kelteni, hogy az 1944 májusától 1945 áprilisáig tartó fasiszta őrületnek nincs előtörténete. "Emlékezzünk csak a magyar fasizmus által elkövetett legnagyobb bűntettre, arra, hogy hatszázezer magyar zsidó németek általi kiirtását tették lehetővé. A zsidóellenes törvényhozás mélyen a két háború közti időszakban gyökerezik" - írja a szerző, és megállapítja: "Orbán Viktor nacionalista. Nem a hormonjai, hanem az agya szerint az", amikor képes kiszámítani, hogy valahány százalékos demagógia mennyivel növelheti választási esélyeit.

Pravda

Mladá Fronta Dnes: megnőtt a magyarok önbizalma

Prága, 2002. február 26. - Megnőtt a magyarok önbizalma címmel közöl cikket a Mladá Fronta Dnes című cseh liberális napilap keddi kiadása, amelynek szerzője szerint Orbán Viktor Benes-dekrétumokat érintő és a visegrádi csoporton belül nagy vihart kiváltó kijelentéseit a magyarországi választások előtti helyzet ismeretében jobban meg lehet érteni.

A választásokon arról van szó, hogy a kormányrúd Orbán Viktor kormányának a kezében marad-e, vagy átveszi-e a stafétát a Magyar Szocialista Párt. Mindkét fél más-más jelentőséget tulajdonít a választásoknak. Míg a szocialisták a választásokat csak a demokratikus fejlődés további mérföldkövének tekintik, addig a kormány úgy állítja be azokat, mint "az utolsó és döntő ütközetet az egykori mindenható kommunista párt örökösei és a fényes jövőt kínáló jobboldali blokk között" - írja alap budapesti munkatársa Robert Svoboda.

Kifejti: a Fidesz az 1998-as választásokon a "Több mint kormányváltás, kevesebb mint rendszerváltás" jelszóval kampányolt. Négy év eltelte után a kormányzó jobboldali blokk igyekszik meggyőzni a magyar választókat, hogy érdemes a kormányt támogatni, hiszen a várakozásokat teljesítette, lezárta a magyar történelem posztkommunista időszakát, Magyarország tagja lett a NATO-nak, s már az Európai Unió kapujában van. "Ez megnövelte a politikusok önbizalmát, amit főként Orbán Viktor tart jogosnak " - írja a szerző. Rámutat, hogy a kormánypropaganda - a múlt végleges távozásra ítélt erőinek morgásaként - egyszerűen lesöpri az asztalról az ellenzék bírálatait a teljesítetlen ígéretekkel kapcsolatban.

"A megnőtt nemzeti önbizalom jele a bátor nyilatkozatokkal teli magabiztos külpolitika is. A választási kampány ezért nincs tekintettel a visegrádi négyesre, mint a regionális együttműködés egyik formájára. Ha a baloldal fogja a fejét, könnyen azzal vádolhatják, hogy könnyelműen viszonyul a nemzeti érdekekhez. A kérdés az, hogy egy ilyen külpolitikai figyelemfelkeltésnek, amelytől a jobboldali blokk szemmel láthatóan a választói kegy növekedését várja, nem lesz-e végül is teljesen a várttal ellenkező hatása" - zárja eszmefuttatását a szerző.

»◊«

Orbán Viktornak tulajdonképpen igaza van

Prága, 2002. február 27. - A legolvasottabb cseh lap szerint mindegy, hogy Orbán Viktor korrektül járt-e el vagy sem, amikor az Európa Parlamentben a Benes-dekrétumokról szólt. Minden demokrata és liberális tudja, hogy tulajdonképpen igaza van, s bizonyára tisztában van ezzel a cseh kormány is.

A Benes-dekrétumok valóban a kollektív bűnösség elvét törvényesítik, s mint ilyeneknek, nincs helyük Európában. - írja a Sértődött című jegyzetében a Mladá Fronta Dnes című prágai liberális napilap.

Rámutat: Nehezen elképzelhető, hogy a Benes-dekrétumok egy európai uniós tagállam törvényeinek a részét képezzék, Csehországban azonban továbbra is érvényesek. Nem hunytak ki, ahogy azt Jan Kavan (cseh külügyminiszter) bizonytalanul és pontatlanul állítja, hiszen érvényességüket maga az alkotmánybíróság erősítette meg. "A cseh kormányfő lépései, aki Orbán kijelentései miatt lemondta a márciusi magyarországi visegrádi csúcstalálkozót, nem jelentenek mást, mint hogy nem akarja látni a tényeket. A dekrétumok elől azonban így sem menekülünk meg" - jegyzi meg az újság.

Kifejti, hogy ennek a kényes problémának a megoldását nem lehet a történészekre hagyni. A dekrétumok érvényesek, még ha nem is használják őket. A gazdasági reformot sem lehet csak az akadémikusokra hagyni. Mindkét esetben szükség van politikusokra, akik a bátor, de népszerűtlen koncepciót keresztül viszik. Ilyenek azonban nálunk (Csehországban) hiányzanak. A mieink, ahelyett, hogy elmennének tárgyalni egy baráti ország kormányfőjével, aki meg merte nekik mondani a számunkra kellemetlen igazságot, kamaszkorú gyerekhez hasonlóan inkább megsértődnek - zárja jegyzetét a Mladá Fronta Dnes.

Az újság ugyanakkor cikket közöl Jirí Pehe politológustól, Václav Havel államfő egykori politikai tanácsadójától, aki azt írja, hogy a dekrétumok továbbra is érvényesek, s nincs igazuk azoknak, akik azt állítják, hogy a dekrétumok kihunytak. Megjegyzi, hogy elméletileg a dekrétumok érvénytelenítése "a kárpótlási és területi követelések lavináját" zúdíthatja Csehországra. A valóságban azonban nem kell ettől tartani. Mivel a dekrétumok szelleme és következményei tovább élnek, s egyre nagyobb gondot okoznak Csehországnak, szükség van a probléma megoldására. "A parlamentnek hivatalosan el kellene ismernie, hogy a dekrétumok nem voltak demokratikus intézkedések, tömegesen megsértették az emberi jogokat, s ezért el kell tőlük határolódni. Ugyanakkor a diplomáciának ígéretet kellene szereznie Németországtól és Ausztriától, hogy ezt a lépést nem használják fel vagyoni követelések előterjesztésére" - szögezi le a szerző, s úgy véli, hogy a szudétanémetek többsége éppen egy ilyesfajta gesztust és jelképes kártérítést vár el a cseh államtól.

Mladá Fronta Dnes

Le Monde: a Benes-dekrétumok körüli vita hatással lehet az EU-bővítési tárgylásokra

Párizs, 2002. február. 26. - A benesi dekrétumok körüli polémiának egy teljes oldalt szentelt a Le Monde kedden megjelent számában. A vita a lap szerint hatást gyakorolhat az Európai Unió bővítési tárgyalásaira.

A mértékadó francia lap prágai tudósítója szerint a cseh politika köreiben az "ostromlott vár" légkörét alakította ki, s egy "Berlin-Bécs-Budapest" tengely létezésének gyanúját keltette fel a dekrétumok ügyének felvetése az osztrák jobboldal, majd Magyarország által, noha a német hatóságok megpróbálnak kívül maradni a vitán.

Orbán Viktor miniszterelnök, aki mindig tettre kész, ha meg kell védelmezni a határon túli magyar kisebbségeket, a múlt héten az Európai Parlament bizottsága előtt, Brüsszelben "maga is előállt azzal, hogy Csehország és Szlovákia nem fognak tudni belépni az Unióba, ha nem törlik jogrendjükből a nevezetes dekrétumokat". Támadásait Budapesten is megismételte, hangsúlyozva, hogy a benesi rendelkezések "nem egyeztethetőek össze az európai jogrenddel".
Prága - emlékeztet a tudósító - Brüsszelhez fordult segítségért, az unió azonban nem kíván szerepet vállalni a cseh-német és az osztrák-cseh kapcsolatokat mérgező nézeteltérés ügyében.

A Benes-dekrétumokhoz való ragaszkodásról Zeman és riválisa, Václav Klaus szájából elhangzott egybecsengő állásfoglalások, melyek sokkolták Bécset és Berlint, ugyanúgy egy választási stratégiát szolgálnak, ahogy Orbán megnyilatkozásai - írja a Le Monde prágai tudósítója.

A francia lap müncheni munkatársa viszont úgy látja, hogy Németországban nem keltett nagy hullámokat a vita a cseh vezetők és Orbán között. Berlin, sőt a Csehországból áttelepült szudétanémetek központjának számító München meg akarják őrizni nyugalmukat. Edmund Stoiber, az ellenzéki CDU-CSU kancellári bársonyszékre pályázó vezetője,(maga is szudétanémet), hogy elhatárolja magát az osztrák szélsőjobbtól, csillapítani kívánja az ügyet. Környezete szerint győzelmük esetén szóba sem jön, hogy Csehország EU-tagságának feltételéül szabják a szudétakérdést.

Ugyanezt hangsúlyozta a Le Monde-nak az EU egyik magas rangú funkcionáriusa, aki szerint a szudétanémetek és magyarok kitelepítésének kérdései " nem képezik tárgyát a kelet-európai országok EU-felvételét célzó tárgyalásoknak".

Ezzel szemben az Európai Bizottság különleges figyelmet szentel a jelölt országok jogrendjében szereplő olyan problémáknak, amelyek valóban nem uniókonformak, és elsősorban a kisebbségi jogokat érintik.

A kedvezménytörvénnyel kapcsolatos magyar-román megegyezés és magyar-szlovák kötélhúzás ismertetése után a lap idéz egy brüsszeli diplomatát, aki megállapítja: " a magyar törvény nem felel meg az uniós vívmányoknak, ezért nem lehetett Ausztriára alkalmazni, s a bővítéssel érvényét fogja veszíteni".

Brüsszelben a csatlakozással összefüggő külön dossziéként kezelik a 6-8 millió európai roma ügyét, akikkel szemben szociális és rasszista diszkrimináció jut kifejezésre.