- Kritika
- a Kormány és a
demonstráló gazdák képviselőinek 2005. márius 12-i
megállapodástervezetéről
A demonstráció célja a
magyar mezőgazdaság
ellehetetlenítésének megakadályozása, a gazdák
élet- és munkafeltéteinek biztosítása.
Ennek megfelelően a lényeg őszinte
feltárása mellett
rendezni kell a
megállapodásnak az EU tagságunk következtében előállt helyzetet.
Sem a megállapodás tervezetben, sem a demonstrációval
kapcsolatban nem történt utalás az alaphelyzet értelmezésére, arra,
hogy a Magyar
Köztársaság az EU tagságából eredő tagdíjat
2004. és 2005. évben egyaránt pontosan befizette és befizeti, de
a befizetett tagdíjnál kevesebb összeget kap összesenjében vissza,
így az EU mezőgazdssági
visszosztása
(amit minden alap nékül "támogatásnak"
neveznek) is kevesebb annál, mint amit az ország mezőgazdaságra fordíthatna
EU tagság nélkül. Ha
ehhez a "nettó befizetői" helyzethez hozzávesszük a költségvetés
bevételi oldalát csökkentő EU-elvonásokat
(vám, adóelvonás), akkor az is látszik, hogy az EU csatlakozás
okozza azt az
állandósuló költségvetési hiányt, ami a mezőgazdaság EU-n belüli
esélyegyenlőtlenségében jelenik meg.
A megállapodás-tervezet lényegi pontjai EU-tagságunkkal
kapcsolatosak, technikai jellegű
pontjai államigazgatási jellegűek.
Jelen kritika csak az EU-tagságunkkal kapcsolatos
rendelkezésekre vonatkozik.
I. A termelési feltételek biztosítása a megállapodásban
Az EU gazdaságpolitikája nem az áruk értékazonosságára épül,
hanem minden gazdaságpolitikai intézkedés a multinacionáis cégek
érdeke szerint irányítva történik, ezért a kínálat folyamatos
manipulációjával igyekszik a keresletet irányítani és kielégíteni.
Ennek eszköze a visszaosztási (támogatási) rendszer. Természetes
annak a stratégiai célnak a támogatása, amely az intenzív,
mennyiségorientált termelés kialalkulását segíti
elő, aminek természetes következménye a
tulajdonosi szerkezetváltozás.
Ezt szolgálja az az
erőszakos gazdaság-átalakítási struktúra, amely a mezőgazdaság
vonatkozásában Magyarországot hátrányos
megkülönbötetésben részesít a többi tagállammal szemben.
A hátrányos megkülönböztetés a kvótarendszer kialakításával
kezdődött és a visszaorsztási (támogatási)
megkülönbözztetéssel folytatódik.
1. Területi alapú visszaosztási (támogatási) tételek
A magyar költségvetés az EU Alkotmány hatályba lépéséig 55 %-ra
egészítheti az EU által a
2004- május 1-e előtti
tagállamoknak adott "támogatás" 25 %-át.
Tehát az EU-n eblüli
esélyegyenlőtlenség minimális csökkentéséhez két eszöz áll
rendelkezésre: (a visszaosztás alapja az egy millió hektárral
csökkenetett kvóta szerinti 3,3 millió hektár)
- EU területalapú visszaosztás (SAPS támogatás) és az ezt
kiegészítő
- nemzeti támogatás (visszaosztás kiegészítés, "top-up").
A megállapodás tervezet 1. pontja
a 2004. mezőgazdasági évre
vonatkozó SAPS támogatást (14395 Ft/ha) és a
nemzeti támogatási
előleget (7000 Ft/ha) 2005. március 20-ig
kifizetni rendeli. A "fennmaradó öszeg kifizetése 2005. április
30-ig megtörténik" - a megállapodás-tervezet szerint. Ez viszont
nincs forintosítva. Feltétlenül fel kell tüntetni a fennmaradó
összeget, ami - a fenti számokból számítva: 10274 Ft/ha.
A megállapodás-tervezet 2. pontja a 2005-re esedékes
visszaosztási (támogatási) rendelet kihirdetését 2005. március 15-ig
(SAPS), illetve március 31-ig (top-up), a kihirdetett összeg 80 %-át
decemebr 31-ig kifizetni rendeli.
Indokolatlan a kihirdetés késleltetése, hiszen nemzetközi szerződésben
meghatározott állandó értékekről van szó
2. Mennyiségi visszaosztási (támogatási) tételek
A visszaosztásról (támogatásról) az állattenyésztés
vonatkozásában rendelkezik a megállapodás-tervezet 31. pontja, a
demonstrálók 2005. február
28-i követelésétől a gazdák számára lényegesen
eltérő adatokkal.
A mennyiségi visszaosztáshoz és az értékesítéshez kapcsolódik a
gabona intervenció kérdése.
A megállapodás-tervezet 17. pontja
erről
rendelkezve az államilag megoldható raktározás kérdését és az
intervenciós időszak kezdeti időpontját
határozza meg.
Azt, hogy a pontban hivatkozott "Európai Uniós jogszabályok" mit
jelentenek a magyar gazdák számára, nyilvánosságra kell hozni,
konkrét számokkal alátámasztott tájékoztatással.
II. A megállapodás végrehajtásának ellenőrzése
A megállapodás garanciái nem megnyugtatóak. Nemcsak a
felelősségvállalás, hanem az
ellenőrzés vonatkozásában is jelentős a hiányosság.
Tekintettel arra, hogy az
egy évvel ezelőtt
kötött megállapodás több pontját a kormány nem
teljestette, a szükséges minimáis biztonságot az jelentené, ha a
március végéig meghatározott
határidőkig a
gazda-demonstráció nem fejeződne be az e havi határidők teljesítésével
bizonyítaná a kormány, hogy visszaállítható irányában a bizalom.
III. A megállapodás-tervezetben
szereplő
értékestési gazanciák hiányáról
A gazdák munkavégzésének feltételeit tartalmazza a megállapodás
tervezet (kvóta szerinti EU "támogatás" és annak költségvetési
vonzata.)
A mezőgazdasági termékek, termények
elhelyezésével kapcsolatban a 19. pont ad "eligazítást", mennyiben
az EU egyik liberális alapelvére, az áruk szabad áramlására
hivatkozik.
"19. A miniszter vállalja, hogy az áruk szabad áramlása
követelményeinek betartásával, a magyar termelők által előállított
termékek védelme érdekében a jelenleg hatályos jogszabályok
szigorúbb alkalmazását biztosítja. Ezen intézkedés magában foglalja
az országban forgalmazott élelmiszerek és élelmiszeripari
alapanyagok fokozott minúségellenőrzését és az erre irányuló
kabiratórumi vizsgálatok számának növelését.
A miniszter
fokozottan ügyel arra, hogy a vásárlók megtévesztésére irányuló
imitátumok jelölése megfeleljen az előírásoknak, csak az uniós
előírásoknak megfelelő áruk kerülhesenek/maradhassanak forgalomban,
s ennek érdekében fokozottan alkalmazzák a termékek nyomon követését
az ellenőrzések során. Úgy szervezi meg a hatósági
intézményrendszert, hogy annak tevékenysége a köz számára átlátható
és figyelemmel kísérhető legyen."
Ezek a kijelentések semmit nem mondanak. Semmi biztosítékot nem
jelentenek arra, hogy a megtermelt magyar termékek és termények az
EU okozta esélyegyenlőtlenség
mellett hogyan és milyen áron lesznem értékesthetőek.
Kelt Budapesten, 2005. március 13-án.
dr. Halász József