Március 7.:
nemzetközi lapszemle
2003. március 7. 14:00
MNO
Vezető európai lapok
vezető Londontól Moszkváig, Párizstól Berlinig arról írnak, hogy egy
esetleges Irak elleni háború alapvetően megváltoztathatja a II.
világháború utáni világpolitikai berendezkedést.
A londoni Times
szerint az ENSZ fő fegyverzetellenőre, Hans Blix, mai jelentése
csapást mér a brit erőfeszítésekre, hogy a Biztonsági Tanácsban
többséget szerezzenek a háború előtt utat nyitó
határozattervezetnek. Hans Blix minden eddiginél kedvezőbb
ítéletet mond majd az iraki együttműködésről a leszerelés terén,
írja a lap.
Ugyancsak a Times közöl egy könnyebb hangvételű cikket is Tony
Blair brit miniszterelnök tegnapi szerepléséről az MTV könnyűzenei
televízióban, ahol a háborúval szemben ellenséges fiatal
nemzetközi idealistákat próbált megnyerni az amerikai-brit
álláspontnak Irak kérdésében. A lap bravót mond a "meggyőzés
művészetére", miközben a sors iróniájának nevezi, hogy "a
populista retorika nagymestere", Blair olyan közönség meggyőzésére
vállalkozott, amely "nem akarja azt az üzenetet meghallgatni, hogy
Szaddám Huszeint le kell fegyverezni".
Az ugyancsak londoni Independentben közölt kommentárjában Adrian
Hamilton azt írja: Amerika korlátlan hatalma "ellenforradalmat"
fog kiváltani. Amerika inváziója után - történjen az második
biztonsági tanácsi határozattal, vagy anélkül - sok kárt kell majd
helyrehozni a nemzetközi kapcsolatokban, teszi hozzá. A válság
megosztotta ugyan a világ kormányait, de ami a lakosságot illeti,
Európában és a legtöbb kontinensen a közvélemény több mint
kétharmada következetesen ellenzi a fegyveres beavatkozást. Az
ellentét kihatással lesz a nemzetközi, vagy nemezetek feletti
szervezetek jövőjére. Válságon esik át az ENSZ és a biztonsági
tanácsi struktúra, melyet Washington vagy irrelevánsnak minősít,
vagy engedelmes politikai végrehajtó testületként kezel majd. Az
iraki válság borzalmasan élesen rávilágított a hatalom
problémájára a mai világban. Ellenforradalmat vonhat még maga után,
hogy az Egyesült Államok ilyen markánsan szembekerült a
világközvélemény nagy többségével, írja végkövetkeztetésében az
Independent kommentátora.
A hamburgi Die Welt szalagcíme: Egyesült Nemzetek vagy Egyesült
Államok - ez itt a kérdés. A lap szerint "geopolitikai földrengés
várható, amely megrázza, netán le is rombolja a II. világháború
utáni nemzetközi rendet, annak intézményeivel és szövetségeivel
együtt".
A madridi ABC szerint "az Irak lefegyverezése stratégiájával
kapcsolatos megosztottság naponta mélyül, és bénultsággal, illetve
szétszóródással fenyegeti az ENSZ-t".
A szintén spanyol EL MUNDO élesebben fogalmaz: "Bush otromba
ügyetlensége a nemzetközi rendet a szakadék szélére juttatta...
Minden nappal közelebb kerülünk egy olyan háborúhoz, melyet
egyoldalúan indít meg az Egyesült Államok. Egy ilyen háború többek
között diszkreditálná az ENSZ nemzetközi döntőbírói szerepét,
valamint 'helyrehozhatatlan szakadást' okozna a NATO-ban és az
Európai Unióban.
A német Berliner Zeitung sürgeti a Biztonsági Tanács egy vagy több,
vétójoggal rendelkező állandó tagját, hogy használják vétójukat.
Ez az egyetlen módja annak, hogy az ENSZ "legalább korlátozza az
Irak elleni, a nemzetközi jogot sértő támadás következményeit...".
Ha ez megtörténne, minél több országnak kellene tiltakozását
kifejeznie. "Az ENSZ alapokmánya az ENSZ alapokmánya marad, az
agresszió pedig agresszió. Egy megcsúfolt, csonka ENSZ még mindig
egy fél ENSZ, és ez jobb mintha egyáltalán nem lenne ENSZ" - írja
a berlini lap.
A francia Le Monde "furcsa hálótársaknak" nevezi Franciaországot,
Németországot és Oroszországot. "Egy cinikus megfigyelő azt
mondhatná, hogy az egyetlen közös vonás közöttük az, hogy
mindegyik jelentős kereskedelmet folytatott Szaddám Huszein
rezsimjével, melynek jelentős részét a fegyverkereskedelem tette
ki". A lap azonnal el is veti ezt a cinikus értelmezést. "A
hármakat olyan elv köti össze, amely túlmutat a vitán Bagdad
lefegyverzésének legjobb módjáról. Amerika - írja a Le Monde - 'permanens
legitim defenzíva' állapotába helyezte magát, és úgy véli, jogában
áll megneveznie majd megtámadnia ellenségeit. Az európai triónak
jogában áll megkérdőjelezni ezt, még akkor is, ha tisztában vannak
vele: Amerika Irak elleni háborúja végül elkerülhetetlennek
bizonyul majd".
Az orosz kormánylap, az Izvesztyija Oroszország diplomáciai 'lidércnyomásáról'
ír a helyzet kapcsán. Az esetleges diplomáciai konfrontáció ára
Amerikával a Biztonsági Tanácsban aránytalanul magasnak
bizonyulhat Oroszország számára, melyet a határozat körüli
pókerjátszma a sarokba kényszeríthet, állapítja meg az orosz
kormánylap.
(forrás: bbc.com)
|
|
